Lublin Városi polgármesteri hivatala minden évben megrendezi a keleti kezdeményezések kongresszusát. Ezen a nagyszabású rendezvényen találkoznak a társadalmi szervezetek vezetői, az európai unió vezetése, valamint a keleti partnerség országainak vezetői. Ez utóbbihoz tartozik Ukrajna is. A kongresszust minden év őszén rendezik meg.

Annak keretein belül pályáztatják a projekteket azzal a céllal, hogy megismerjék milyen hasznos és érdekes kezdeményezésekkel állnak elő Európa, Lengyelország és a keleti partnerség tagállamainak civil és jótékonysági szervezetei. Majd győztest hirdetnek és díjakat osztanak.

Öt kategóriában hirdetik meg a határon átívelő projektek határozatát:

a/ Hatékony irányítást—azok a projektek jöhetnek számításba, melyeket az elmúlt három évben valósítottak meg, eredményeként lényegesen javult a nyilvánosa közigazgatás munkájának minősége.

b/ Polgári társadalom. Az utóbbi 3 évben megvalósult projektek vehetnek részt, melyek lényege a polgári társadalom fejlesztése.

c/ Kultúra. Az elmúlt három évben megvalósításra kerülő projektekben a hangsúly a határon átívelő kulturális kapcsolatok bővítése. (Művészeti projektek bemutatása, alkotó műhelyek prezentálása , kulturális események szervezése, ötletbörze stb.)

d/ Turizmus. Az elmúlt 3 évben a turizmus fejlesztését lényegesen segítő projektek pályázhattak e oktatás a nem formális iskolai és akadémiai oktatás fejlesztését segítő projektek.

Április 24-én az Ekszpert folyóirat konferenciát tartott az Olimpijszkij NBT-ben az üzleti szociális felelősségről. Szám szerint ez a hatodik konferencia volt, a szervezők mindent megtettek azért, hogy eredményes legyen. Erről már maga a helyszín is vall—az Olimpijszkij NBT a 2012. Labdarógó EB szinonímája.

Hosszasan lehetne írni a segítőkről, melyek között voltak hazai és külföldi társaságok, a Szumi és a Luhanszki Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetői, stb.

A Nyugat, a divat, netán a tőzsde hatására, de az ukrajnai társaságok kezdik megérteni, hogy nem elzártan élünk a világtól, kénytelenek vagyunk odafigyelni környezetünkre, a munkavállalók pihenésére, az egészségvédelemre és más ágazatokra is. Ebben segítenek nekünk a nyugati társaságok, melyek a beruházáskor a vállalat aktívái értékének meghatározásakor figyelembe veszik a tulajdonosnak a dolgozókhoz való viszonyát, méghozzá az adott vállalkozás szociális politikájának elemzése által.

A konferencia első felében a nagy ukrán vállalatok mutatták be, ők miben látják a szociális felelősséget társaságukban. Számadatok tucatjait, táblázatok és grafikonok sokaságát sorakoztatták fel. Szerintem, ez már követhetetlen volt a sok adat miatt. A munkabér összege és a Nyugdíjalapnak átutalásra kerülő járulék önmagukban nem vallanak a szociális politika érvényesüléséről. Mindenki rámutatott arra, hogy a szociális felelősség nem egyenlő a jótékonykodással, az iskolai kazánház javítása se nem jótékonyság, se nem szociális felelősség, mivel ez állami feladat, melynek megvalósítását az állami költségvetésből kellene fedezni. Meggyőződésem, mindenkinek a saját feladatát kellen végeznie—a hatalomnak a saját, a vállalkozásoknak pedig a saját feladatait. Azon területek ökológiai mutatóinak javítása, ahol a vállalat dolgozói élnek, csak annyit jelent, hogy gondoskodnak a munkavállalók egészségének megőrzéséről a megbetegedések számának csökkentése érdekében. Viszont, ha az adott vállalat már elkezdte az ezirányú munkát és e célra pénzeszközöket fordított, akkor ez azt jelenti, helyes úton járunk, az európai értékek felé közelítünk.

Az Oroszországi Föderációban a zöldségtermesztés terén vezető szerepet játszik a Havris Társaság, mely nevét Szergej Havrisról, az ismert orosz zöldségnemesítőről kapta. A Terra Dei alapítvány már második éve együttműködik ezzel a társasággal. Az a cél, hogy zöldségtermesztőink kipróbálhassák az oroszországi nemesítésű új paprika-, paradicsom-, uborkafajtákat és maguk döntsék el, mely fajták konkurenciaképesebbek a fogyasztói piacon. Idén januárban a vetőmagot a projektünkbe bevont családok között osztottuk ki, akik a mostani idényben jó eredményt értek el. Szerhij Boriszov (Moszkva), Olekszandr Dinnik (Kijev), aki mellesleg, a Havris Társaság ukrajnai képviseletének vezetője, azért látogatott Kárpátaljára, hogy megismerkedjen a helyi gazdák tapasztalatával. Tiszakeresztúrban Szűcs Lajos családja a társaság által kitenyésztett hibrid uborkát próbálta ki, mely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Különösen a Modell, az Admirál, a Maximusz és a Kurázs fajta fizetett szép terméssel.

Csak tetézi a bajt, hogy az ember élettevékenységével megváltoztatta a klímát, ami természeti katasztrófákhoz és kataklizmákhoz vezet. Mi a teendő ilyen esetekben?

Mezőgazdasági biztosítást kell kötni, de hol és milyen biztosítását?