Idén a fóliasátrak átlagára 26900 hrivnya  volt.  Az első  fóliasátrak 25500 hrivnyába, a legvégén kiadottak  28000 hrivnyába  kerültek.  Ez annak tudható be, hogy a fém ára a  második negyedévben ugrásszerűen  emelkedett az első negyedévhez viszonyítva. Amikor 2008-ban elkezdtük  a projekt  megvalósítását, a  fóliasátrak ára 18000 hrivnya  volt.

Gyakran felteszik  nekünk a kérdést:  miért ilyen drágák  a fóliasátrak, amikor  készpénzért  jóval olcsóbban kaphatók. Szeretném tisztázni  az  árképzés körüli  helyzetet:

A csöveket Lvivben a raktárból  vásároljuk. Az árban benne  foglaltatik az áfa, valamint az  egyéb  adóelvonások. Vállalkozók  többször is felkerestek és javasolták 10—15 %-kal olcsóbban tudnak csöveket szállítani, de  csak készpénzért és megfelelő okmányok  nélkül.  A pénzt mi a bankszámlára  kapjuk, készpénzügyleteket lebonyolítani nem tudunk.

Az a vállalkozó, aki a fóliasátrakat készíti 5 % adót fizet a  bevétel után, átutalja a nyugdíjjárulékot, az 1 %-ot  a készpénzforgalom után, valamint egyéb elvonásokat.

A fóliát is hivatalosan  vásároljuk  hrivnyáért, viszont a dollár  árfolyamának ingadozása  szerepet  játszik.

Éppen ezért, aki olcsóbban szeretne  fóliasátorhoz jutni,  az keresse fel azokat az  alapítványokat, melyek  készpénzt tudnak fizetni.  Sajnos vagy szerencsére  a Zöld Ház  projektben  minden hivatalosan történik, ezért  fóliasátraink is 10—15 %-kal kerülnek  többe, mint azok, melyeket  készpénzért állítanak fel a gazdáknak.

Ami az  elszámolást illeti, e téren sok a probléma. Már Churchill is megmondta, hogy az egyén  jelleme, viselkedése gyökeresen megváltozik a választások  előtt és  után.  Saját  tapasztalatából  kiindulva vonta le a következtetést. Hasonló  változások  történnek azokkal az  emberekkel is, akik szeretnének  fóliasátorhoz jutni és akiknek már elérkezett a pénzvisszafizetés ideje.  Mintha  nem is ugyanazok az  emberek  lennének. Ez utóbbiak vég  nélkül  sorolják az okokat, azt, miért nem tudnak fizetni: gyermekük esküvője, alacsony felvásárlási  árak, rossz termés, de itt  említhetném a  kifogást, hogy  sokba  kerül a fóliasátor,  stb.  Vannak olyanok, akik már azzal a  tudattal kérik a fóliasátrak, hogy egy-két  év  után  visszaadják azt, mert  pénzt  visszafizetni  nem hajlandók. Idén két személytől  vettük  vissza  a fóliasátrat Borzsaván és Verbőcön. Az egyik helyen májusban még semmi nem volt  elültetve, a másik család  számára  szép jövedelmet  biztosított a fóliatermesztés, viszont eszük  ágában sem volt a pénzt  visszafizetni. A szomszédok is tudták, a fóliasátrat igénylő személynek nem áll szándékában visszafizetni a pénzt. Azt megelőzően havonta felkerestek és  kérték  a fóliasátrak. Amikor  leszereljük  azokat, 11000  hrivnya  vész  kárba (a fólia + a munka). Ha ezzel a két  családdal nem lett volna gond, egy újabb fóliasátor  biztosított  volna  szép  bevételt valakinek.  Mi nem tudunk  pénzt  előteremteni, mi csak  abból  gazdálkodunk, amit a hollandok  felajánlanak és  amit a  projektbe  bevont  családok  visszafizetnek. Van olyan család, melynek tagjai kórusban sírnak az udvaron, amikor a törleszteni kell.  Ez embert próbáló  látvány. Az is megesik,  mobiltelefon kártyát  cserélnek, hogy ne  tudjuk elérni őket.  Szerződéses alapon  jogászt kellett fogadnunk, hogy a kereseteket  megfogalmazza.  Ebből  a pénzből egy  újabb fóliasátrat vehettünk volna.  De vannak jó  példák is.  Az egyik faluban van 3 család, két  fiatal és egy  középkorú, melyet bevontunk a programba.  A két  fiatal család  jómódban él,  autójuk is van, a másik kevésbé jómódó, a  pénzt minden hónapban a család   rokkantnyugdíjasa  hozza.  A nő  daganatos megbetegedésben szenved, van egy beteg gyermeke, de azt mondja, hogy a  fóliasátor jövedelmező. Szégyellek a szemébe  nézni, ha arra gondolok, hogy a két  fiatal család „elfelejt” fizetni, ha telefonon nem figyelmeztetem  őket. Ami  a finanszírozás  egyéb lehetőségeit illeti.

Megkezdte  működését  a KMKSZ által alakított Proagrikultukarpatika, szerződést  is kötöttek a magyarországi  területfejlesztési  minisztériummal. Október 31-től Kárpátalján ők  képviselik Magyarországot, amihez  gratulálunk  nekik.

Nekünk  viszont  nincs tudomásunk arról, mi lesz az idén  februárban a mi alapítványunkkal  aláírt megállapodás sorsa. A miniszter úr  nem  tájékoztatott  bennünket a megállapodás felbontásáról. Lehet, hogy elfelejtette. Nem véletlenül  mondják, hogy a miniszterrel nem érdemes  egy tányérból cseresznyézni.

Az új alap  ugyanúgy segíti a családokat, mint mi,  konzultál,  fóliasátrat  biztosít.  Gyakorlatilag  a Zöld Ház projekt lemásolásáról  van szó, annál is inkább, mert  minden részletkérdést mi dolgoztunk ki. De nem is ez, hanem az a fontos, hogy Kárpátalja  polgárai már nemcsak  tőlük  várhatnak és  kaphatnak segítséget.  A konkurenciának  is megvan a maga előnye.  Már Confucius is  megmondta, ha a tanítvány  nem lépi túl  mesterét, egész életében hideg levest  kanalazhat.  Az új alap felvetette a magyar  kormány előtt, hogy biztosítson  hiteleket  a földvásárláshoz. Ez ambiciózus feladat, óriási innováció.

Mivel a Terra Dei  alapítvány  fóliasátraira  2—3  évig  kell  várni,  kérek mindenkit,  forduljon  az új  alaphoz.  Amikor  kezdtük a munkát egyetlen  kérvényünk  sem volt. Szerintem,  még hozzájuk  sem  nyújtottak be  kérvényeket, mert nincs is  irodájuk. Akiket érdekel az ügy  és szeretnének támogatást kapni a magyar  kormánytól, vagy egyszerűen  csak  szeretnék  elmondani  problémájukat, hívják  Hidi Lászlót,  az  alap elnökét  a 0503523469. telefonszámon Nagydobronyban, Gál István igazgatót Verbőcön 0961700744 vagy a KMKSZ  szervezetét, ahol magyarázattal szolgálnak a támogatás  igénylésével  kapcsolatban. Az interneten is  rájuk lehet keresni. Érdeklődjenek, talán  megkapják  a várt  segítséget.

Ami az  agronómus  állásra pályázókat  illeti, a cikk közlése után már  nem fogadjuk el  a jelentkezéseket.  Eddig 4 személy   pályázott az  állásra.

Tisztelettel: Olekszandr Omelcsenko