A csodák világa. Vagy inkább a jövő modellje? Ilyesmik jutnak az egyszerű halandó eszébe, ha belép a gyöngyösi Károly Róbert főiskola kertészeti technológiákat bemutató központjába, az itt található 2000 négyzetméter alapterületű, hatalmas fóliaházba. Egyszerre fel sem tudja fogni, hogy a sok cső, huzal, készülék mire szolgál. A fóliasátor mérete – 64m x 32m – egyszerűen lenyűgöző.

Kezdjük talán a legelején. Ha hozzáérünk a fóliaház falához, nyomban észrevesszük, hogy az mennyire kemény, feszes. Aztán rájövünk, hogy a rozsdamentes vasszerkezet mindkét oldalát fóliával fedték be. S azt már a házigazdáktól tudjuk meg, hogy a 12-15 cm-es hézagot egy számítógép vezérelte kompresszor segítségével tartják feszesen. Ugyanis a levegő néhol óhatatlanul elszökik. Természetesen computer segítségével emelik a tetőrészben található szellőzősávot is. Megmagyarázták nekünk, technikailag ez jobb megoldás, mintha hatalmas ablakokat kellene mozgatni. A tetőrész 17%-a mozgatható, s történik mindez annak érdekében, hogy az itt termesztett paprika növekedéséhez az ideális 25 fokos hőmérsékletet és a közel 60%-os relatív páratartalmat biztosítani tudják.

A fűtési rendszer hasonlóan bonyolult. A föld felett 15 cm-re futó, mintegy 7 cm átmérőjű vascső a vegetatív fűtési rendszer fontos részét képezi, emellett a földfelszínen találunk négy darab műanyag csövet, amely kifejezetten a termesztő közeg talajának melegítésére szolgál (gyökérfűtés). Első látásra bonyolultnak és túlbiztosítottnak tűnik az egész rendszer, ám ami megvalósítható általa, az is imponáló. Februárban, amikor a kinti mínusz 23 fokban hatalmas kár érte a környékbeli, ilyen kemény télre nem számító fóliázó zöldségtermesztőket, itt az akácfa aprítékon üzemelő kazánok tartani tudták a +17 fokos hőmérsékletet. Ugye nem akármilyen teljesítmény! Mint ahogy az sem mindennapos dolog, hogy paprikából négyzetméterenként 21 kg-os termést értek el az elmúlt évben, s várhatóan a mostani hozam sem lesz ennél kisebb.

Mi, kárpátaljaiak talán még nem mindig értjük és érezzük a koraiság nyújtotta előnyöket. A Gyöngyös melletti fóliaházban február másodikán ültették ki a palántákat, az első szedésre április 18-án került sor. Az elmúlt héten már a negyedik szedésnél tartottak, s ha jól emlékszem, az áru kilogrammja 400 forintért talált gazdára. De talán nem is ez a leglényegesebb, hanem az, hogy az éves bevétel 35%-át a májusi hónapban leszedett termés biztosítja. Az itt dolgozók mindnyájan azon vannak, hogy a növények csúcsra járatása ebben a időszakban történjen. Amúgy a Carmo F1-es hibrid – mint azt Terbe Tibor, a kertészet vezetője az oda látogató kárpátaljai gazdák közel negyvenfős csoportja előtt elmondta – akár december végéig is teremne, ám az év utolsó hónapjában a kifűtés és a világítás költsége nem fedezi a paprikából származó bevételt. Amúgy itt minden profi módon van felépítve: a hozam májusban duplája a szeptemberben betakarított mennyiségnek. Mint látjuk, a gyöngyösi főiskola fóliaházában elért eredmények igazán kiválóak. Ami még inkább érdekessé teszi az egészet: a 2000 négyzetméternyi hajtató közegben kókuszroston folyik a termelés. Ez a dolog is nagyszerűen ki van találva. Az Indiából származó, egyenként 110 cm hosszú, 8,5 cm vastag és 20 cm széles kókuszrostpaplanban 20 cm-ként helyezték el a paprikapalántákat. Hogy miért ideális termesztő közeg a kókuszrost? Boróczky Gergely, a kókuszrost beszállítását végző Pro Aorto Kft. képviselője erre röviden így válaszol: a kókuszrost egyszerre tud elegendő vizet és levegőt magában tartani. Márpedig mindkettőre múlhatatlanul szüksége van növényeinknek. Nem véletlen, hogy szerte a világban egyre inkább terjed a kókuszrost használata. S a termesztés-technológia egyre inkább tökéletesedik. Például a forgalomba kerülő kókuszrost paplanok felső része szárazon finom kukoricadarára emlékeztet, ám az alsó résznél már sokkal durvább a frakció. Éppen azért, hogy a felesleges víz könnyen elszivárogjon belőle.

Természetesen számítógép adagolja az öntözővízhez kevert tápanyagmennyiséget. Mint megtudtuk, Magyarországon a legnagyobb termelők jól felszerelt laboratóriumokat kérnek meg arra, hogy három hetente, havonta vizsgálják meg a növények alól összegyűjtött drénvíz összetételét. A szakemberek leginkább ebből tudnak tájékozódni arról, hogy milyen ásványi anyagokban szenved hiányt a növény, illetve melyek azok az alkotóelemek, amelyekből felesleges mennyiség található az öntözővízben.

Hogy ezen kívül még mit tud egy ilyen, egyébként az izraeli szakemberek által kifejlesztett, az ottani klimatikus viszonyok mellett is jól teljesítő fóliaházi komplexum? Nyáron a villanymotorral működtetett árnyékoló ernyő segítségével jelentősen csökkenthető a fóliaház hőmérséklete, egyébként ezt szolgálja a mikroszórós párásító is. A végeredmény: a klímaszabályozásnak köszönhetően itt nem jelentkeznek azok a gombabetegségek, amelyek ellen máshol komoly vegyszeres védekezést kell folytatni.

Végezetük egy jó hír a kárpátaljai termelőknek: úgy tűnik, ha minden a terv szerint halad, akkor vidékünk fóliaházi zöldségkertészei is kipróbálhatják a kókuszroston való termesztést, immáron élesben.

A tanulmányút megszervezéséért köszönet jár a Terra Dei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központnak.

Kovács Elmér