Hosszasan lehetne írni a segítőkről, melyek között voltak hazai és külföldi társaságok, a Szumi és a Luhanszki Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetői, stb.

A Nyugat, a divat, netán a tőzsde hatására, de az ukrajnai társaságok kezdik megérteni, hogy nem elzártan élünk a világtól, kénytelenek vagyunk odafigyelni környezetünkre, a munkavállalók pihenésére, az egészségvédelemre és más ágazatokra is. Ebben segítenek nekünk a nyugati társaságok, melyek a beruházáskor a vállalat aktívái értékének meghatározásakor figyelembe veszik a tulajdonosnak a dolgozókhoz való viszonyát, méghozzá az adott vállalkozás szociális politikájának elemzése által.

A konferencia első felében a nagy ukrán vállalatok mutatták be, ők miben látják a szociális felelősséget társaságukban. Számadatok tucatjait, táblázatok és grafikonok sokaságát sorakoztatták fel. Szerintem, ez már követhetetlen volt a sok adat miatt. A munkabér összege és a Nyugdíjalapnak átutalásra kerülő járulék önmagukban nem vallanak a szociális politika érvényesüléséről. Mindenki rámutatott arra, hogy a szociális felelősség nem egyenlő a jótékonykodással, az iskolai kazánház javítása se nem jótékonyság, se nem szociális felelősség, mivel ez állami feladat, melynek megvalósítását az állami költségvetésből kellene fedezni. Meggyőződésem, mindenkinek a saját feladatát kellen végeznie—a hatalomnak a saját, a vállalkozásoknak pedig a saját feladatait. Azon területek ökológiai mutatóinak javítása, ahol a vállalat dolgozói élnek, csak annyit jelent, hogy gondoskodnak a munkavállalók egészségének megőrzéséről a megbetegedések számának csökkentése érdekében. Viszont, ha az adott vállalat már elkezdte az ezirányú munkát és e célra pénzeszközöket fordított, akkor ez azt jelenti, helyes úton járunk, az európai értékek felé közelítünk.

Érdekesek voltak a külföldi kollégák felszólalásai. Elsőként Gert Hoinink kapott szót Belgiumból. Az üzleti szociális felelősség alap segít a befektetőknek és ellenőrzés alatt tartja a beruházásokat megszerző társaságok munkáját. Előfordul, hogy az ellenőrzést követően az együttműködés különféle okok miatt abbamarad. Sok esetben azoknál, akik szeretnének beruházásokhoz jutni, a szociális politika fontosabb szempont, mint a profit nagysága.

A nap második felében az üzleti szociális felelősségről két irányban folytatódott a megbeszélés. Az egyik vitaindító Viktor Lyáh (Kelet-Európa Alap) volt. Ukrajnában a szociális vállalkozások gyakorlatával foglalkoztunk. A másik csoport azt vizsgálta, hogyan kell szociális jellegű programokat írni.

Viktor Lyáh beszámolt arról, mit is értünk valójában üzleti szociális felelősség alatt és miért van arra szükség Ukrajnában. A Kelet-Ukrajna Alap módosítások benyújtását tervezi a szociális vállalkozásokkal kapcsolatos törvényekben és tanulmányozza az ukrajnai tapasztalatot.

Majd a lembergi Irina Krahmaly kapott szót. Oszelya egyesületük sokat tesz a hátrányos helyzetű családok megsegítéséért: gyűjtenek tartós élelmiszereket, ruhaneműt, tanítják az embereket arra, hogyan kell a kisvállalkozásokat beindítani, azokban dolgozni (cipőjavító műhely, stb.), hajléktalan szállást működtetnek.

Ljudmila Csernyikova, az Egészség egészségügyi központ főorvosa elmodta, mit tesznek a beteg gyermekek érdekében. Eközben minden érintett családdal egyéni munkát folytatnak figyelembe véve annak anyagi lehetőségeit.

Majd én prezentáltam a „Zöld ház" programot, melynek keretein belül több mint 70 fóliasátrat osztottunk ki a nagycsaládosok között és 105 munkahelyet hoztunk létre a hollandiai adófizetők felajánlásaiból. A program több kérdést fogalmazott meg a résztvevőkben.

Az egyik kérdéssel kapcsolatban szeretnék bővebb magyarázattal szolgálni. Az üzleti szociális felelősség fejlesztésének perspektíváiról és arról kérdeztek, szükség van-e külön törvény elfogadására.

Az a véleményem, hogy Ukrajna számára már ez a három projekt is sok, mivel a szociális vállalkozások iránt nincs igény, ami annak tudható be, hogy a községi költségvetésekben nincs pénz még a bérek és az adók kifizetésére sem. Minden pénzmozgást szigorúan ellenőriz Kijev. A helyi önkormányzatok fejlesztése nélkül—értem ezalatt, hogy kapjanak több pénzt és viseljenek nagyobb felelősséget—soha nem építjük fel a polgári társadalmat, melynek egyik eleme a szociális vállalkozás. Ezek a tanácsok ismerik a helyi problémákat és a különböző mechanizmusokon, ezen belül a szociális vállalkozásokon keresztül kell, megoldják azokat. A falusi utakon éktelenkedő kátyúk 70%-át az ott élőknek kell betömködniük, viszont ehhez pénzre van szükségük. A hatalom viszont nem ad pénzt, a helyi költségvetések 25—30 milliárd hrivnyával kapnak kevesebbet a kelleténél.

Végül Olga Demjanec, a PricewaterhouseCoopers képviselője ejtett szót az üzleti szociális felelősségről és a projektekről. A társaság a világ különböző pontjain tevékenykedik és gazdag tapasztalattal rendelkezik. Jarina Lukany, az Erste Bank képviseletében beszámolt a most induló projektről, melyet a Kelet-Európa Alappal közösen valósítanak meg, 200 000 irányozva elő a szociális kezdeményezésekre. Ebből 100 000 a pályázat, 100 000 a hitel összege. Érdekes új modell.

A kérdések megvitatásakor jelen volt Kinah, az Ukrajnai Iparosok és Vállalkozók Pártjának elnöke. Sajnos, távol maradtak a kormány képviselői.

A konferencia kötetlen hangvételű eszmecserével zárult, melyet Volodimir Feszenko, Anatolij Kinah és három megyei közigazgatási elnök vezetett. Jó példákat hallottunk a Luhanszki és a Szumi területről arra vonatkozóan, hogyan működik együtt az üzleti szféra és a helyi hatalom. Ez utóbbi számít azok segítségére, akik indulnak a választásokon az egymandátomos választókerületekben. Érdekes beszámolót hallottunk Csehov egykori birtokáról. Részletesen foglalkoztunk a kommunális gazdaság problémáival. Végezetül mindenki kifejthette véleményét, elmondhatta gondolatait.

Számomra meglepő volt, hogy a résztvevők száma a konferencia egész ideje alatt gyakorlatilag nem változott. Gyakran megesik, hogy délutánra a terem gyakorlatilag kiürül. Ez alkalommal reggeltől estig érdemi munka folyt. Ez nagyfokú felelősségtudatról vall.

Köszönet az Ekszpert folyóiratnak e színvonalas nemzetközi konferencia szervezéséért. Gratulálunk.

O. Omelcsenko, a Terra Dei Jótékonysági Alapítvány ügyvezető igazgatója