Kiútkeresés a talajproblémákra (3)

A talajcsere

A paraszti józanész szerint, ha valami alkalmatlan egy adott feladatra, akkor azt le kell cserélni arra, ami alkalmas rá. Tehát ha a fóliaház talaja már szinte alkalmatlan a sikeres zöldségtermesztésre, akkor azt cseréljük le másikra. A legkézenfekvőbb módszer erre a teljes talajcsere lenne, aminek eredménye képen „tiszta lappal” tudunk indulni a következő szezonban, megszabadulva a talajban felhalmozódott káros sóktól, kártevőktől és kórokozóktól. Ezt két féle képen tudjuk elméletileg megvalósítani.

Az első módszer szerint 30-40 cm vastagságban felszedjük és kihordjuk a termesztő berendezésből (fóliasátorból, üvegházból) a talaj termőrétegét, és helyette friss termőföldet hordunk be olyan területről, amely remélhetőleg mentes volt ezektől, a problémáktól. Ez óriási munkát jelent, hisz 10 árnyi fóliasátor teljes talajcseréjéhez 300-400 köbméter talajt kellene a fóliasátorból kihordani a mezőre, és ugyan ennyit visszahordani. A traktor utánfutójára (pricepjére) kb. 6 köbméter, fér, ami azt jelenti, hogy kb. 50-70 oda-vissza fuvarra lenne szükségünk. Mindenki számoljon utána, hogy az ő esetében ez mekkora kiadással járna. További gyenge pontjai ennek a módszernek az, hogy csak reménykedhetünk a behordott termőtalaj sterilitásában, valamint hogy ez csak ideiglenes megoldás, hisz idővel ez a termőföld is alkalmatlanná válhat a sikeres zöldséghajtatásra .A legnagyobb buktatója ennek a módszernek az, hogy teljességgel törvénytelen, az ukrajnai törvények nem engedélyezik a termőföld elhordását.

A második módszer lényege a”ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez” mondáson alapszik. Ez azt jelenti, hogy nem az óriási mennyiségű termőföldet hordozzuk ide-oda, hanem a fóliaházat telepítjük át újabb és újabb területre. A faszerkezetű fóliavázak esetében erre 6-8 évente van lehetőség, hisz ennyi ezeknek az élettartalma az első nagyjavításig. A nagylégterű csővázas fóliasátrakat kb. 3 évente is áthelyezhetjük, hisz itt a fóliaborítás élettartama az irányadó, s ez átlag 3 év. Tőlünk nyugatra már kifejlesztették a könnyűszerkezetű, nagylégterű csővázas vándorfóliákat, amit napok alatt szét lehet szedni, és át lehet bárhová helyezni - akár több hektárnyi felületen és évente többször is. Ennek a módszernek a buktatója az, hogy ki kell hozzá költözni a mezőre, s ki kell hozzá építeni a szükséges infrastruktúrát (elektromos áram, út, stb.), megszervezni az esetleges őrzését .Ezen kívül a korszerű fűtési rendszereket már elég bajos lenne folyamatosan áttelepíteni .Ennek ellenére ez a módszer terjedőben van már csak azért is, mert a háztáji kertek mérete sok esetben nem teszi lehetővé a fóliasátrak szükséges bővítését

A részleges talajcsere

Ott, ahol a termelő beszorult a kertjébe, de a teljes talajcserére nincs lehetősége, többen alkalmazzák a részleges talajcserét. A módszer lényege, hogy nem a teljes termőréteget cserélik ki, hanem csak a szűkített gyökérzónát, amit lehetőleg el is izolálnak a fertőzött talajtól. A legelterjedtebb változat az, amikor a friss termőföldből hantokat készítenek, s ebbe ültetik a palántákat. E módszer munka és termőföld igénye töredéke a teljes talajcseréjének. Ez tovább csökkenthető, amennyiben deszkaperemmel ellátott, feketefóliával bélelt ágyásokat készítünk, és azt töltjük fel friss steril talajjal, amit feljavítunk érett szerves trágyával, komposzttal, tőzeggel, stb. A célunk az, hogy mivel lecsökkentettük a gyökérzóna méretét, ideálishoz közeli talajszerkezet kialakításával biztosítsuk a megfelelő gyökértömeg kifejlődését, optimális működését.

Hátránya ennek a módszernek, hogy továbbra is szükség van valamennyi steril talajra, amit 1-2 évente ki kell cserélni.

Mire jó, és mire nem

Amennyiben sikerül megfelelően steril, kórokozóktól, kártevőktől mentes ,megfelelő kémhatású termőtalajt biztosítanunk a gyökérzetnek, ezekre a problémákra egy ideig megoldást nyújthat a fenti módszer. De hogy sikerrel jártunk-e csak azután tudjuk meg, ha már mindent elvégeztünk, és talajproblémák nélkül úsztuk meg a szezont.

Nem oldja meg azonban a hideg talaj, az esetleges magas talajvízszint problémáját,aminek a megoldásához más módszerekhez kell folyamodnunk.