Beszámoló

a tök alanyra oltott uborkával végzett kísérletröl

1.A kísérlet célja.

Gyakorlati tapasztalatokat szerezni az oltott uborka termesztési technológiában, különös tekintettel

- tőhervadásos betegségekre való ellenállóságra,

-a kisüzemi körülmények közötti palántanevelés megvalósíthatóságra,

-fajta –kompatibilitásra.

2.  A kísérletben felhasznált fajták

A fajta-kompatibilitási kísérletben az Enza Zaden (EZ) Laginária TI-141F1, Laginária TI-121F1, valamint a Zöldségkutató Intézet (ZKI) Titán F1 tök alanyait használtuk, kombinálva az Enza Zaden E36.15841 F1, E36.15786 F1,a Nunhems Afina F1, a Rijk Zwaan (RZ) Majestoza F1, valamint a ZKI 1403 F1 hibridjével.az alábbi kombinációkban

Laginária TI 141 F1---E 36 15841 F1

Laginária TI 121 F1---E 36 15786 F1

Laginária Ti 141 F1---Majestoza F1

Laginária TI 121 f1---Majestoza F1

Titan F1---------------ZKI 1403 F1

Titán F-----------------Majestoza F1

Titán F1----------------Afina F1

1. Alkalmazott oltási módszer

A kísérletben az úgynevezett japán oltási módszert alkalmaztuk, amikor is a tök alanyról egy éles pengével félsrég vágási felülettel eltávolítootuk az egyik szíklevéllel gyütt a hajtáscsúcs kezdeményt is. Az oltvány uborkapalánta szárát a sziklevél alatt metszük el oly módon, hogy a metszési szög megegyezzen a tök alanyon ejtett metszés szögével, valamint hogy a tök alany megmaradt sziklevele, valamint az uborka oltvány két sziklevele derkszöget zárjanak be egymással felülröl nézve. Az alanyt az oltvánnyal az öszeforradás idejére speciális oltócsipeszekkel rögzítettük, majd néhány napra párakamrába helyeztük.

3   Főbb időpontok

Vatés időpontja

uborka oltvány és a saját gyökerű kontrol          februar 5

tök alany                                                                   február 12

Oltás időpontja                                                       február 21-22(kissé megkésve)

Átültetés 10-es poharakba                  március 1 (az időjárás nem tette lehetővé az azonnali                                     -                                                                                                               kiültetést a sejttálcából a fóliaházba)

Kiültetés a fóliahzba                                             március 16-18

Termőre fordulás             kontrol                         április 7

Oltott palánta              április 14-17

4.Személyes tapasztalatok

Aki tök alanyba oltott uborkapalántáról szeretne termelni, pontosabban ilyen palántát előállítani komoly felszereltségű, minden tekintetben pontosan szabályozható mikroklímájú palántanevelő létesítményt kell berendeznie, különösen az oltást követő 3-5 napban a párakamrában.Az én esetemben problémát okozott a stabil 95%-os páratartalom fentartása a páragenerátor többszöri meghibásodása miatt (kiégtek a vízforraló spirálok), valamint hogy a hírtelen jött verőfényes napsütésben minden árnyékolási próbálkozásom ellenére nagyon magasra szökött a levegő hőmérséklete (szellőztetni a szükséges magas páratartalom fentartása miatt lehetetlen volt.) Ezek a problémák együtt az oltványok foganási arányának  50% körüli éértékét eredményezték az elvárható 70-80% helyett.

A másik probléma a fokozott vírusfertőzés veszélye. Mivel ugyanazzal a pengével több palánta oltását is elvégezzük, egy tök alany, vagy uborka oltvány vírusfertőzöttsége annak óhatatlan elterjedéséhez vezet. Így történt ez a mi esetünkben is, ami kis híjján a kísérlet kudarcához vezetett. Szerencsére a vírusfertőzés nem volt túl agresszív, s a kiültetés utáni stressz által előjött vírusos tünetek néhány hét alatt elfedődtek, a felső leveleken és újabb terméseken már nem jelentkeztek. Meg kellesz oldani valamilyen olcsó egyszerhasználatos pengék beszerzését, vagy olyan fertőtlenítő eljárás elsajátítását ami nem jár a foganási arány romlásával.

A termőre fordulás kb egy héttel való kitolódását a vetőmagforgalmazó cég szakembere az első terméskezdemények meghagyásával ajánlotta orvosolni. Szerinte a tök alany erős gyökérzete ezt lehetővé teszi.

A fajtakompatibilitásban egyik varációnál sem láttam semilyen problémát, a generatív fajták mindenütt generatív jelleget mutattak, míg a vegetatív fajták vegetatív jelleget .Az előzetes várakozásokkal ellentétben az állomány nem ment el vegetatív irányba,erős túlterhelés esetén szintén visszafogódotta hajtáscsúcs növekedése.

A termőre fordulás eltolódása, majd a saját gyokerű kontrol állomány súlyos tőhervadása sajnos nem tette lehetővé egy korrekt termőképesség- vizsgálat elvégzését.De esetünkben nem is ez volt az elsődleges szempont, hanem a technikai megvalósíthatóság vizsgálata kisüzemi körülmények között, valamint a tőhervadásra való ellenállóság bizonyítása.

A tőhervadással szembeni ellenállóság látványosan beigazolódott. Míg a kontrolként használt saját gyökerű Majestoza F1 uborkaállomány súlyos tőhervadástól szenvedett, addig a tökbe oltott uborkapálántáknál egyetlen egy sem fertőződött be vele.

5.Következtetés

A tökalanyra oltott uborka kiválóan alkalmas a vidékünkön súlyos problémát okozó uborka tőhervadás leküzdésére. Azonban a technológia kisüzemi bevezetéséhez a felmerült problémákra a gazdák által is használható megoldást kell keresni, valamint a termőképesség összehasonlításával igazolni kell a módszer gazdaságosságát más megoldásokkal szemben is.