Kiútkeresés a talajproblémákra (2)

A termőképesség helyreállításának lehetőségei

Mint előző cikkünkben megtárgyaltuk, a monokulturás intenzív zöldségtermesztés során a fóliaház talaja több sok féle okból több féle módon károsodhat. Nem csoda hát, ha nincs olyan módszer, amely mindegyik problémára megoldást nyújtana. De mivel (mint a későbbi cikkeinkben látni fogjuk) ezek az agrotechnikai eljárások és azok kombinációja jóval egyszerűbben kivitelezhetőek  mint az alternatív lehetőségek, érdemes számba venni őket.

A talaj átmosatása.

A fóliaházak talajának elszikesedése, az-az a sófelhalmozódás a talaj felső rétegében igen gyakori probléma. Mivel a termesztési időszak kitolódása a koratavaszi- későőszi időszakra nem ad időt a talaj természetes csapadékkal történő átmosódására, ezt nekünk kell mesterségesen pótolnunk.

A talaj átmosatását legjobb ősszel elvégezni az állomány felszámolása után, de még a trágyázás előtt. A sikeres talajátmosatáshoz elengedhetetlen, hogy viszonylag rövid idő alatt annyi vizet juttassunk ki a fóliaház talajára, ami képes kioldani a talaj felső rétegében, az-az a termőrétegben felhalmozódott ásványi sókat, és levinni azt az alsó talajrétegekbe. A gyakorlat azt mutatja, hogy ehhez négyzetméterenként kb. 120-150 liter vizet kell kijuttatnunk olyan ütembe, ahogy azt a talaj azt képes elinni. Erre a célra a legmegfelelőbbek az esőztető öntőző berendezések. A talaj átmosatása ilyen módon csak akkor lehet eredményes, ha ez a vízmennyiség, benne a feloldott sókkal el is tudja hagyni a termőréteget. Ha a helytelen talajművelés és rossz talajszerkezet miatt kialakult „eketalp betegség” ezt nem teszi lehetővé, előzőleg orvosolnunk kell az eketalp betegséget mélylazítással, és a drénvíz-elvezető rendszer kiépítésével. Ez a magas talajvíz problémájának megoldásához is elengedhetetlen. A talaj átmosatása akkor volt eredményes, ha a talaj sótartalmát sikerült 1-1,2 EC alá vinni, de az ideális 0,7-0,8 EC lenne.

A talaj meszezése.

Vidékünk talajára általánosságban a savanyú kémhatás a jellemző, néhány kivételtől eltekintve. Egyes zöldségfélék jól tolerálják az enyhén savanyú talajkémhatást, de a semleges 6,5-7 PH-tól való jelentős eltérés súlyos tápanyag-felvételi zavarral jár. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a széleskörben használt műtrágyák többsége tovább savanyítja a talajt.

A savanyú talajkémhatás helyreállítására már régóta használatosak a különböző mészkő őrlemények. Vidékünkön gyakorlatilag csak a Borzsavszke melletti mészkőbányában állítanak elő ilyen őrleményt. Sajnos, a monopol helyzetüket kihasználva olyan irreálisan magas áron adják a terméküket, hogy az már szinte nevetséges. Hatóanyagra átszámítva a Lengyelországban előállított minőségi, zsákolt égetett mészkő is olcsóbb, mint a kétes minőségű sajátunk.

A kijuttatandó mészkőőrlemény mennyiségét a talajelemzés eredménye határozza meg. Alkalmankénti dózis lehetőleg ne haladja meg az 50kg/m2-t, az égetett mészből pedig a 25kg/m2-t. Ha ennél is több kellene, akkor egy év múlva inkább ismételjük meg az eljárást.

Talajfertőtlenítési eljárások

Jó eredményekkel kecsegtetnek a különböző talajfertőtlenítési eljárások. Ezek közül a talaj átgőzölését a magas költségek miatt nagyon kevés helyen alkalmazzák. A talajba ásott csövek segítségével napokig fel kell hevíteni a talajt a sterilizálási hőmérséklet fölé. Így elpusztulnak a talajban lakó kártevők és kórokozók.

Elterjedtebbek a vegyszeres talajfertőtlenítő eljárások, mint például a formalinos kezelés, vagy a metil-bromidos gázosítás. De a legegyszerűbb a gazdák szempontjából a Basamidos talajfertőtlenítés lehet. Gondot jelent, hogy csak viszonylag magas talajhőmérsékletnél lehet elvégezni, és hogy az eljárás heteket vesz igénybe. Ez - a vegyszer igen magas árán felül- igen nagy bevételkiesést is eredményez, ami több ezer grivnyába is fájhat fóliánként a gazdáknak.