Tormatermesztés kiskertben

Bár a mi éghajlatunkon a torma évelő növény, a házikertben gyakran így fejlődik, egy év alatt is kiváló minőségű gyökeret nevel.

Fényigényes, félárnyékban gyengébb lesz az íze és a főgyökér is vékonyabb marad. Melegebb fekvésű, jó vízellátottságú talajokat kedvel. A gyöktörzs (rizóma) száraz talajon fásodik, köves területen pedig elágazik és ettől nehezen feldolgozható. A talaj tápanyagkészletét hatékonyan hasznosítja, a jó termés eléréséhez azonban kellő tápanyagra van szüksége. Meghálálja, ha csak négyévenként kerül vissza ugyan arra a helyre. A hátrahagyott gyökérdarabjairól a következő évben újra kihajt és gyomosít.

A torma gyökérdugvényról szaporítható. A dugványokat közvetlenül a telepítés előtt is felszedhetjük (kiáshatjuk), azonban ha az előző évi vékonynak, konyhai felhasználásra alkalmatlannak itélt gyökereket pincében vagy veremben át tudjuk teleltetni, azok is kiválóan alkalmasak szaporítóanyagnak. Vastag egészséges gyökerek neveléséhez 8-10 mm átmérőjű 25-26 cm hosszúságú dugványt használjunk (a szabvány legalább 5 mm-es átmérőt és 20 cm-s hosszúságot írt elő).

A gyökerek megfelelő fejlődésének eléréséhez érdemes a tormát 30cm magas, 30 cm koronaszélességű bakháton termeszteni. Ha több sort szeretnénk telepíteni, azokat egymástól legalább 90cm-s távolságra helyezzük el.

Ültetés előtt a dugványokról a sarjrügyeket távolítsuk el, így az oldalgyökerek képződését (elágazásokat) csökkentjük.  Sarjrügyeket csak a dugvány tetején és talpán 2-3 cm-s részén hagyjuk.

A dugványokat ültethetjük tavasszal május elejéig, de ha a dugványokat nem tudjuk télen tárolni, késő ősszel is ültethetjük. A korábban elkészített bakhátba közvetlenül az ültetés előtt 20-25 cm-ként lyukakat fúrúnk abba helyezzük a dugványokat egysoros elrendezésben. Ha kevés szaporítóanyag áll rendelkezésünkre, néhány cm-s gyökérdarabot is szórhatunk a barázdába, ez utóbbit később töltsük fel (így gyengébb gyökeret kapunk).

Május végén június elején, amikor a dugványok felső részéből előtörnek és megerőssödnek a hajtások, 10-15cm mélyen kibontjuk a töveket, durva szövettel (pl. zsákdarabbal) ledörzsöljük a rögyeket és gyengébb oldalgyökereket. Hajtásválogatáskor csak a legfejlettebb középtájon álló hajtást hagyjuk meg. Végül a töveket takarjuk vissza. A műveletet július végén – augusztus elején érdemes megismételni, akkor már célszerű a talpgyökerekig kibontani a töveket. Az esetlegesen megerősödött gyökereket késsel kell eltávolítani, minél kisebb sebzési felülettel. Oldalgyökerezés után a bakhátakat újraigazítjuk.

A nyári szárazságban a torma meghálálja az öntözést, a hírtelen nagy vízadag hatására azonban a gyökerek felrepedhetnek. Betakarításra ősszel kerül sor. Tárolni pincében vagy veremben, homokba rétegezve érdemes.

Kárpátalján Új-dávidházán alakult ki jelentős termesztőkörzete. Innen látták el valamikor a Szovjetunió számos nagyvárosát, beleértve a Baltikumor is.