Szabadföldi paprikatermesztés majdnem hajtatási módszerrel

Jelen cikkben a pritaminkápia és a kaliforniai paprikatípusok teljes érésben, pirosan betakarított intenzív szabadföldi termesztéséről szeretnék írni. Annál is inkább, mert az elmúlt években „piaci rés” tapasztalható a paprikatermesztésben, mégpedig nyár közepétől kielégítetlen kereslet mutatkozik a pirosra érett paprika iránt.

Hajtatásban nem érdemes ilyen korán áttérni a fiziológiai érésben lévő bogyók szedésére, mivel csökken a szedhető mennyiség, ráadásul a világos színű paprikák nem színesednek kellő pirosra, ezért indokolt szabadföldön megfelelő technológia és fajták segítségével darabos piacos árút előállítani. Sajnálatos, hogy a helyi konzervgyárak még nem igénylik a szeletelt pritamin (paradicsomalakú) vagy kápia paprikát, de a termesztőknek készen kell állnia az új kihivásokra a jövedelmező termesztés érdekében. Az alább ismertetendő technológia alkalmazható mind házikertben, mind szántóföldi körülmények között.

Először is egyenletes, sima felszínű, nem mélyfekvésű területre van szükség. Ajánlatos a minél magasabb humusztartalom, lehetőség szerint használjunk istáló vagy humusztrágyát 10-15 kg/m² mennyiségben. Szántóföldön a kalászosok vagy pillangósok a jó elővetemények.

Az elővetemény betakarítása után a tarlóhántás következik, majd az őszi mélyszántás.

Az alaptrágyát a tavaszi ágyáselőkészítés előtt kell kiszórni, kb. 400 kg nitroamofoszkát 50 kg kálimagnézium kiegészítéssel (ha istálótrágyáztunk, azt számoljuk bele).

Az ágyás-vagy bakhátkészítéssel egyidőben adagolhatjuk a gyomírtó és ha szükséges a talajfertőtlenítő szereket (2 L Olitref + talajfertőtlenítő) azonnali bedolgozása.

Tavasszal az egyik legfontosabb munka az ágyáskészítés. A bakhát 30cm magas és 90cm széles legyen, a bakhátak közötti távolság 50 cm. Ajánlatos az ágyások kialakításánál figyelembe venni az uralkodó szélirányt és azzal párhuzamosan húzni a sorokat. Vidékünkön ez kb. Ész. Ny. – D. Kelet az ebben az irányba kialakított növénysoroknál ráadásul kisebb a napégés kockázata.

Az így elkészített bakhátak közepére fektetik a csepegtetőcsöveket. A merev falú csövek használata hosszabb sorok kialakítását teszi lehetővé. Az öntözőcsövek osztata 20-50cm legyen, és az ágyások végénél csatlakozzanak a gerincvezetékhez. Attől függően, hogy fúrt kutat vagy állóvizet használunk, feltétlenül gondoskodjunk a víz megfelelő szűréséről, megelőzendő a később nem látható tömődéseket.

Ezt közvetlenől követi a fóliatakarás, hogy a föld kellően felmelegedjen az ültetés idejére. Legjobb a füstszínű esetleg a lila-vagy zöld színű 40 mikron vastagságú, 2m szélességű talajtakaró fólia, az ágyás szélén földel rögzítve. A fólia színe azért szerepel kiemelten, mert az ilyen színű takarófólia alatt a talaj jobban felmelegszik mint a fekete alatt a gyomelnyomó hatása pedig még megfelelő.

Az ültetés időpontját a tavaszi időjárás határozza meg, de ha fátyolfóliás takarást alkalmazunk, akár április 20-a után már ültethetünk, takarás nélkül inkább várjuk meg a május 15-t. Az idei extrém májusi fagyok lemélhetőleg nem válnak megszokott jelenséggé. A korai ültetés azért is volna fontos, hogy a paprikabokor a tavaszi, alacsony intenzitású napsugárzás miatt nagy lombozatot nevel, amely már kellően terhelhető, a bogyót pedig a nap nem perzselheti meg, a tenyészidő hosszabodásával pedig nő a betakarított termés össztömege.

Az ültetés előtt 1-2 nappal a csepegtetőrendszerrel feltöltik a bakhát talaját indító tápoldattal (NPK – 15: 30: 10). Az előzőleg kilyuggatott fólián keresztül ültető fával az ültetőlyukakat kimélyítik és legfeljebb a sziklevél mélységéig ültetik a palántákat óvatosan tömörítve a földet a gyökérzet mellett. Az ültetés után a palánták tövét gondosan takarjuk, hogy ne száradjon ki a talaj és ne törjenek fel a gyomok.

A palántákat ikersorba 50 x 25 cm-s távolságra ültessük, ez kb. 47 ezer száll/ha sűrűségnek felel meg.

Mint említettük, hasznos a kiültetett növénykéket fátyolfóliával takarni. Vesszőből, drótból, acélhuzalból célszerű bordákat kialakítani, 20m-ként a földbe szúrva lazán ráteríteni a 2m szélességű fátyolfóliát, a szélein 1m-nt egy kapavágásnyi földdel rögzitve. A fóliás takarás a jobb hő – és vízgazdálkodás következtében jelentősen növeli a koraiságot és a termésbiztonságot. Az így ültetett palánták egy hét alatt begyökeresednek és kezdődhet a tápoldatozás.

Az első kötések megjelenéséig öntözésenként 60 kg/ha 2 : 1 : 1 arányú (N : P : K) vegyes műtrágyát használjunk 10 kg/ha kálciumnitrát kiegészítéssel. A következő szakaszban a termés teljes kifejlődésének idején a fenti arányú összetételt ajánlják 20kg/ha kálciumnitrát kiegészítéssel. A termés színesedése, érése idején további 20kg/ha káliumnitrátos kiegészítést kapnak a növények hektáronként.

A növények fejlődését figyelembevéve, ahhoz igazodva kálcium – és magnéziumtartalmú műtrágyák adagolásával, esetleg kipermetezésével – szabályozhatjuk a növény vegetatív-generatív egyensúlyát.

A bogyók színesedésének idején a megnövelt káliumszint érésgyorsító hatását fokozni lehet különböző ethrel alapú szerek körültekintő használatával. Többnyire a piaci igények és az időjárási előrejelzések indokolhatják az ilyen jellegű beavatkozásokat.

Nem ördögtől való különböző biostimulátorok használata sem. A Benefit például a megfelelő időben kijuttatva növeli a bogyó nagyságát, a Sweet pedig javitja szinét, izét vagyis a paprika piacosságát.

A vegetatív-generatív egyensúly kialakításában nagy szerepe van a levegő megfelelő páratartalmának. Házikertben az ideihez hasonló tartós 35⁰C közeli hőmérsékleten megoldás lehet az ültetvény feletti rassel hálós árnyékolás szabadföldön pedig a légköri aszály megakadályozására célszerű. Az így ültetett palánták egy hét alatt begyökeresednek és kezdődhet a tápoldatozás.

Az első kötések megjelenéséig 60 kg/ha 2:1:1 arányú N:P:K vegyes műtrágyát használjunk 10kg/ha kálciumnitrát kiegészítéssel. A következő szakaszban a termés teljes kifejlődésének idején ugyan azt a műtrágyamennyiséget és összetételt ajánlják, de 20 kg/ha kálciumnitrát kiegészítéssel. A termés színesedése, érése idején további 20 kg/ha káliumnitrátos kiegészítést kapnak a növények hektáronként.

A növények fejlődését figyelve, ahhoz igazodva kálcium – és magnéziumtartalmú műtrágyák adagolásával, esetleg kipermetezésével szabályozhatjuk a növény vegetatív-generatív egyensúlyát. A bogyók színesedésének idején a megnövelt káliumszint érésgyorsító hatását fokozni lehet különböző ethrel alapú szerek körültekintő használatával. Többnyire a piaci igények és az időjárási előrejelzések indokolhatják az ilyen jellegű beavatkozásokat.

Nem ördögtől való különböző biostimulátorok használata sem. A Benefit például a megfelelő időben kijuttatva növeli a bogyó nagyságát, a Sweet pedig javítja a színét, ízét vagyis a paprika piacosságát.

Avegetatív-generatív egyensúly kialakításában nagy szerepe van a levegő megfelelő páratartalmának. Házikertben az eleihez hasonló tartósan 35^OC közeli hőmérsékleten megoldás lehet az ültetvény feletti rashel hálós árnyékolás, szabadföldön pedig a légköri aszály megakadályozására célszerű finom porlasztású esőztető szórófejeket telepíteni. A vízellátást azonban alapvetően a csepegtető öntözésre szükséges alapozni.

Ha netalán elöregedett palánát kényszerülünk kiültetni, ha nehezen indul a növény, szükség lehet az első kötődött termések eltávolítására.

Ezek a paprika fajták folytonnövő jellegüknél fogva támrendszer nélkül nem bírják el a kötődött termések súlyát ezért a növények kidőlésének megakadályozását a támrendszert kell készíteni. Ezt a bordákhoz, vagy kétoldalt levert karóhoz (kordon) kötözött zsineg segítségével oldható meg.

A hatékony növényvédelem alapja a növények jó kondiciója, amit szakszerű tápanyag és vízutánpótlással bíztosíthatunk.

A vegyi védekezést alapvetően megelőzést jelent, ezért már a palántanevelés során el kell kezdeni, ültetés után be kell állni a 14 napos fordulóra. A növényvédelem elsősorban a levéltetvek, a bagolylepkék hernyói, a baktériumok és a gombabetegségek ellen irányul.

A szedés nagyon kézimunkaigényes feladat, kellő odafigyelést igényel, mert az intenzív technológiával nevelt növények igen zsengék és az óvatlan szedés miatt sok ág letörhet. Ezért fogyeljünk, hogy a szedés két kézzel végezzük a termőágak megtámasztása mellett. A szedést úgy szervezzük, hogy termés hőmérséklete alacsony legyen (kora reggel) és minnél hamarabb hűvös helyre kerüljön az értékesítésig.

A szedési érettség megállapítása jelentősen befolyásolja a pultontarthatóságot. AZ említett fajtákat 80-85%-os érettség állapotában (zöldcsikos) érdemes szedni.

Azokon a területeken, ahol nincs mód a vetésforgó betartására, koemelt fontosságú az állomány felszámolása után a terület megfelelő kezelése.

Az állományt az utolsó szedés után nagy adagú gomba-és rovarölőszer kombinációval kezeljük és a munka egészségügyu várakozási idő leteltével szárzzúzuk. Majd a kordon, takarófólia, csepegtetőcsövek felszedését követően némi nitrogénműtrágyát szórunk ki és gondosan alászántjuk.