Fóliasátrak

A fóliaház helyének kiválasztása

Az utóbbi években örvendetesen fejlődésnek indult a zöldségtermesztés Kárpátalján. Egyre több gazda lát fantáziát az intenzív zöldségtermesztésben. Az intenzív zöldségtermesztés egyik csúcsa a fóliás termelés. Azonban ez a nagy tőkebefektetést igénylő ágazat is csak akkor lehet nyereséges, ha minden részletében a legnagyobb gondossággal járunk el. Mint mindent, ezt is az alapoknál kell kezdeni. A mi esetünkben, ez a terület kiválasztása, valamint a legtöbb esetben az alkalmasság tétele.

Ez nem „árnyékgazdaság”!

A fóliás zöldségfélék nem tűrik az árnyékot. A konyhakertben a fák árnyékába is vetünk egy kis babot, vagy ültetünk palántát – terem, ami terem alapon -, de a fóliasátorral ezt nem tehetjük meg. Túl drága ahhoz. Olyan területet kell kijelölnünk a leendő fóliasátornak, ahol nem árnyékolják be azt a környező épületek, gyümölcsfák. Eközben figyelembe kell venni azt is, hogy tavasszal vagy ősszel jóval hosszabbak az árnyékok, mint nyáron. Tehát, nem lehet automatikusan az uborkalugas helyére tenni a fóliasátrat, hisz a termesztési időszak változásával az árnyékviszonyok is megváltoznak. Ezért van az, hogy sok gazda utólag kénytelen tenni az árnyék ellen: kivágja a kertből a zavaró gyümölcsfákat.

Elméletileg a fényviszonyok témakörébe tartozik még a fóliaházak tájolása. A kutatások szerint az optimális elhelyezése a földrajzi szélességi foktól függ. (Magyarán: mennyire van északon vagy délen az adott terület). Míg Dél-Európában az észak-déli irány számít optimálisnak, addig nálunk, s a tőlünk északabra fekvő területeken a kelet-nyugati elhelyezés az. Sajnos, az esetek túlnyomó többségében, a keskeny telkek eleve megszabják a lehetséges elhelyezést.

A talaj alkalmassá tétele

A „Nagykönyv” szerint a fóliasátrat az arra alkalmas talajra szabad építeni. Vidékünk sajátosságait figyelembe véve elég kicsi a mozgásterünk. Nem marad más hátra, mint különböző eszközökkel alkalmassá tenni a meglévő kertünket a fóliás zöldségtermesztés számára.

Nagyon sok helyen a legnagyobb problémát a magas talajvízszint (belvíz) okozza. Ez ellen a vízelvezető árkok rendszeres tisztításával, karbantartásával, dréncsövek (alagcsövek) lefektetésével, az eketalp-betegség megszüntetésével, végső esetben a terület feltöltésével védekezhetünk. Sajnos, a gazdák többsége ez utóbbival kezdi. Szabályos verseny alakul ki a szomszédok között, hogy ki tölti fel jobban a kertjét, ahelyett, hogy a víz elvezetését oldanák meg, jóval kisebb költséggel.

Általában, a magas vízszinttel együtt jár a talaj szikesedése is. Mi is az a szikesedés? Ez a folyamat nem más, mint a víz által feloldott sók kicsapódása, felhalmozódása a termőréteg felső részén. Ugyanis a víz itt párolog el, hátra hagyva a benne feloldott ásványi sókat. Hasonlít ez a folyamat a konyhasó előállításához a tengervíz lepárlásával. Gyorsítja ezt a folyamatot a talajadottságokon kívül a mértéktelen műtrágyafelhasználás és a helytelen agrotechnika is. A szikesedés ellen a kiváltó okok megszüntetésével tudunk a leginkább védekezni: a talajvízszint szabályozásával, ésszerű műtrágyafelhasználással, helyes agrotechnikával. Ezen kívül a talajban lévő(juttatott) szerves anyag nagyon sok ásványi sót tud felvenni, megkötni. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál kisebb a szikesedés veszélye. A másik módszer a „higítás”. Ha a szikes talajhoz nagy mennyiségű, alacsony sótartalmú folyami iszapot keverünk, akkor ezzel a keverék sókoncentrációja lecsökken.

Ez hasonlít ahhoz, mint amikor forralt vizet önt a gazdasszony az elsózott húsleveshez. A leg könnyebben alkalmazható módszer a talaj átmosatása. Ehhez kb. 120-150 liter vízet kell négyzetméterenként esőszerűen kijuttatni 1-2 nap leforgása alatt, olyan ütemben, ahogy azt a talaj el tudja inni. Ezt a módszert az alaptrágyázások előtt kell elvégezni, mert ezekből is kimosná a tápanyagokat.

Egyébb szempontok

A fóliaház elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy legyen elég hely a fóliaborítás felhelyezésével, széleinek a leföldeléséhez. Ehhez legalább 1m-nyi távolságot kell elhagyni a kerítéstől, vagy a mellette lévő másik fóliasátortól. Ha a fóliapalást télére is a vázon marad, gondolnunk kell arra is, hogy elegendő hely maradjon a lecsúszó és felhalmozódó hónak is. Hagyjunk elegendő helyet még, például az istálótrágya érlelésére, a komposzt (magházföld) kezeléséhez és tárolásához, stb.

Ha mindezt elvégeztük, elgondolkodhatunk rajta, hogy milyen tipusú fóliaházat is fogunk építeni.