Ősszel nehezebb!

Egyes fóliaházakban még javában terem a tavasszal kiültetett paprika, paradicsom, uborka, míg más gazdák már az őszi termesztésre ültetik a palántákat. A primőr kertészek a csökkenő haszon miatt egyre többen kényszerülnek a fóliák őszi hasznosítására, amely a kedvezőtlenebb környezeti tényezők miatt nagyobb kihívás a kertészeknek, mint a tavaszi termesztés.

Ősszel a tél felé haladva egyre kevesebb a fény, rövidebbek a nappalok, gyengébb a nap ereje. A magas páratartalom miatt fokozott mértékben jelentkeznek a gombás és a baktériumos betegségek, ezek közül csak egyet a fitoftórás betegséget megemlíteni, amely néhány nap leforgása alatt képes a paradicsomállományt elpusztítani. Szeptemberben – októberben gyakrabban tapasztalhatjuk az ödémás betegség kialakulását, amelyet nem kórokozó gomba vagy baktérium vált ki, hanem a magas páratartalom és a kevés fény. Ilyenkor a levél fonáki oldalán néhány milliméter nagyságú vízhólyagok képződnek. Ezek ugyan közvetlen veszélyt nem jelentenek a növényre, de elősegítik más fertőző betegségek nagyobb mértékű kialakulását.

Fokozódik a megnyúlás veszélye is. Ezt főleg szeptember végétől lehet tapasztalni, amikor a vékonyabb, gyengébb hajtások képződnek, a fürtkocsány ilyen esetben gyakran eltörik és a bogyók – víz és tápanyag hiányában – aprók maradnak. Célszerű ilyenkor nagyobb adagú káliumtrágyázással (20-30 %-al több mint tavasszal) az EC – szintet megemelni, ami mérsékli a fényhiány következtében jelentkező megnyúlást. A fényhiány rontja a „virágpor csíraképességét a magas páratartalom pedig a virágpor mozgását, a bibére kerülést akadályozza meg azáltal, hogy a párától megnehezült pollen nehezebben repül.

Ezért ősszel a huzal mozgatásának vibrátorozásnak, poszméhek telepítésének sokkal nagyobb jelentősége van mint tavasszal.

Egyre erősebben kell védekezni az éjszakai lehülések ellen is. Nem csak attól kell tartani, hogy elfagy a növény, a túl nagy hőmérsékletingadozás rontja a megtermékenyülést és  fokozza a bogyók felrepedését. Kezdetben csak a szellőzők zárásával és nyitásával, később fűtéssel is próbáljuk az enyhe nagyobb nappali és az éjszakai hőmérséklet-különbséget mérsékelni.

Néhány fokos éjszakai-nappali hőingadozás kifejezetten kedvező hatású, de ha meghaladja a 7-8⁰C-ot rontja a megtermékenyülést, elősegíti a  párakicsapódást és ezzel a betegségek felszaporodását.

A gyakran tapasztalható bogyórepedés is a hőingadozásra vezethető vissza. A hideg, merev bogyók nem képesek hajnalban a gyökerek által továbbított víz fogadását és ennek következtében a bogyó s kocsány környékén megreped. A jelenség megelőzhető kttős takarással, vagy később a nagyobb hidegek esetén, a hajnali órában fűtéssel.

A magas páratartalom következtében – ha nappal nem elég intenzíven szellőztetünk – leállhat a tápanyagfelvétel. Ugyanis a növények csak akkor tudnak a talajból tápanyagokat felvenni, ha párologtatnak is. Magas páratartalom esetén hiába van a talaj tápanyagokkal jól ellátva, azokat a növény nem tudja hasznosítani, s így a levelek jellegzetes tápanyaghiány tüneteit mutatják.

A kedvezőtlen klimatikus tényezők és a rövidebb hajtatási időszak miatt nem csak ízetlenebb a paradicsom, de lényegesen kevesebbet is terem. Ezt a költségeknél és a várható hosszan kalkulálásánál messzemenően figyelembe kell venni.

Az őszi hajtatásnál különösen oda kell figyelni a botritiszre és a szklerotiniára (szürke és fehér penész). Mint mindig a betegség kialakulását meg kell előzni. Meg kell előzni a páralecsapódást szellőztetés fűtés segítségével. Fertőzött, beteg töveket, növényi részeket távolítsuk el. Fertőzésveszélyes körülmények esetén a vegyszeres védekezést nagy permetlémennyiséggel végezzük.

Felhasználható készítmények:

Ronilan FL                 1,0 kg/ha

Roval 25 FW              2,0 l/ha

Sumilex 50 WP          0,8 kg/ha