Előkészítő műveletek a fóliaházban

A hajtatási szezonra való felkészülést a gondos termelő már az előző szezon végén kezdi. Első teendő a hajtató létesítmény gondos kitakarítása. Ha fagyveszély vagy egyébb ok miatt elhatároztuk az állomány (uborka, paradicsom stb) felszámolását, ajánlatos előtte gondos fertőtlenítés végzése pld. kén elégetésével. Egy légköbméterre számítva 1-1,5g kénpor elégetése javallott, az adott növény szintjénél magasabban, mivel a képződő kéndioxid nehezebb a levegőnél, így lefelé áramlik. 4-5 napműlva a növény csörgővé szárad, s minden kártevő elpusztul és hozzá lehet kezdeni a növényi maradványok kihordásához, eltávolítva a talajtakaró fóliát, a lehulott termés – és levéldarabkákat, hogy úgy nézzen ki a fóliasátor mint nagyszüleink tisztaszobája. A vázat, a nehezen tisztítható zúgokat 2%-os formalinoldattal bepermetezve is jó fertőtlenítő hatást érhetünk el.

A következő teendő a talajmintavétel lenne a felső 25-30cm talajrétegből tőbb helyről és egy átlagminta elkészítésével. Ennek alapján szakszerűen elkészíthető a következő termesztési szezon trágyázási terve. Sajnos kevés termelő igényli ezt az igazán nem drága vizsgálatot.

Ennek hiányában valószínűsíthető, hogy ha a gazda  kellő intenzitással fejtrágyázott, csepegtető csöveket és több éves fóliapalástot használ, akkor olyan magas sókoncentráció alakulhat ki a létesítmény talajának felső szintjén, hogy mindenképpen indokolt ennek csökkentése nagy adagú öntözővíz (150l/m²) kijuttatásával. Ellenkező esetben azt tapasztaljuk, hogy az előveteményként vetett hónapos retek, újburgonya darabosan fog kikelni, fejlődésben pedig jelentősen visszamarad.

Az átmosató víz jobb befogadásához a talajfelszínt meg kell szaggatni, pld. ratációs kapával megjáratni. Ha a víz leszállt  a felszín megszáradt annyira, hogy járhatóvá vállik, lehet hozzákezdeni a szervestrágya kijuttatásához. A talaj felszáradását elősegíthetjük a szellőzők, ajtók akár hetekig tartó nyitvatartásával. Különösen előnyös a talaj szerkezete és higiéniai szempontból ha a leghidegebb téli éjszakákon jól kifagyhat a föld. Bezárva a szellőzőket pár nap múlva úgyis fagymentessé válik a fóliaház talaja.

Érdemes tudni, hogy a sókimosásnál a talajban lévő tápanyagok szinte eltérően változik meg. A nitrogén és a kálcium csaknem teljes mennyisége amig a kálium, magnézium, akén fele és a foszfor kisebb része mosódik ki. Nagydobrony környékén a szervestrágyát leginkább az elővetemény (retek,hagyma stb.) és a főkultúrát jelentő növény között juttatják ki, emiatt is fontos, hogy az elővetemény számára a szükséges tápanyagokat pótoljuk.

Fontos ismernünk a talajunk kémhatását (PH). A gyökérközeg kémhatása közismerten meghatározza a gyökérzet növekedését, működését és a tápelemek felvehetőségét is. Az általunk termesztett zöldségnövények szinte egységesen gyengén savanyú kémhatást 6,5 körüli PH-t igényelnek. Kárpátalja síkvidéki részein a talaj kémhatása savanyú, vagy jó esetben gyengén savanyú. Ellenben, az öntözővízeink minősége olyan, hogy huzamosabb ideig való intenzív termesztés esetén a talaj kémhatása lúgos irányba (> 7 PH) mozdul el, és így a közeg savanyítása a kívánatos. A termesztés előkészítésének ellentmondásos része, hogy gyakran magas a kémhatás és ugyanakkor kémhatást emelő mésztrágyázást is kell végezni (pótolni a növényi részekkel és az átmosatáskor kivitt menyiséget). A PH csökkentéséhez savanyító anyagokkal lehet dolgozni, vagy amelyek áttételesen csökkentik a talaj kémhatását. Savanyú tőzeg 15-20 l/m² ledolgozásával egyrészt nagyban javítható a talajszerkezet, másrészt néhány tized PH-csökkenést is elérhetünk. Alátrágyaként pedig használhatunk szulfatrágyákat – amóniumszulfát, káliunszulfát, magnéziumszulfát stb.

Általában, kálciumpótló meszezésre is szükség van a talaj előkészítésekor. A meszező anyagok többsége – a gipszet kivéve – lúgosító hatású, így a savanyítást ennek ellensúlyozására is alkalmazni kell. A meszezéskor tehát cél, hogy felvehető kalcium tápanyagot adjunk, de ne emeljük tulságosan a PH-t. A mészpor adagja hajtatásban 5-10 dkg/m² – gyorsan hat.

A gipsz lasúbb feltáródású kalciumot szolgáltat, de nem emeli a PH-t. Nagy előnye, hogy átmenetileg csökkenti a szikesedést is. Adagja 5-15 dkg/m² lehet hajtatásban.

A következő teendőnk az alaptrágyázással beálítani az induló biztonsági tápanyagszintet, megteremtve a fő tápelemek megfelelő összhangját. Talajos intenzív termesztésben az alaptrágya menyisége 20-40% a teljes tápanyagszükségletnek. Egy közepes tápanyagszint középkötött talajon megfelelően  N 20-30, P₂O₅ – 40-60, K₂O – 20-30 mg/100g. Törekedjünk jó minőségű érett istálótrágya felhasználására legalább 20 kg/m² mennyiségben. Az istállótrágya tápanyagszolgáltató képessége tonnánként: N – 4 kg, P₂O_{5 –} 15 – 4 kg, K₂O – 2 -3kg. Így a kijuttatott szervestrágya hatóanyagát könnyen visszaszámolhatjuk az adott területre annak fügvényében, hogy a trágya a talaj felső 30cm rétegébe kerül. Mivel a fóliaház talajviszonyai a hőmérséklet és a nedvesség viszonylatában hasonlítanak a trópusi esőerdőkhöz, számíthatunk arra, hogy a kiszórt szervestrágya hatóanyagai már az első évben hasznosulnak.

Ha szükséges, számítások alapján a tápanyagszintet a fentebb említett savanyító hatású alapműtrágyákkal állítsuk be.