Átmeneti növénytakarás

Ennek az eljárásnak az a módja, hogy a növényeket 2-6 hétig takarjuk és amikor beköszönt a kellő felmelegedés, akkor eltávolítjuk a takarót.

Ez a változat átmenetet képez a szabadföldi termesztés és a hajtatás között.

Az átmeneti takarásnak két fő változata terjed el:

- a váz nélküli fóliatakarás

- a síkfóliás takarás

Váz nélküli fóliatakarás

E módszernek az a lényege, hogy a fóliát a földből kialakított bakhátaknak terítjük, így a fólia és a növény között pár centiméteres légrés alakul ki.

Egyik változat szerint az ágyás szélein 25-30 cm-s bakhátat készítenek és a bakhátak közé kerülnek a növények, majd az ágyást fóliával leterítjük a két szélén kellően megfeszítve és rögzítve. Az ágyás hasznos szélessége 18-20mm fóliaszélesség esetén 80-100cm.

Megfigyelések szerint a bakhát melletti növények jobban fejlődnek mint az ágyás közepén találhatók. Ezt használja ki a javitott váz nélküli fóliaágy, amikor csak egy bakhátat húznak és a bakhát két oldalára a barázdába kerülnek a növények és így takarják.

A barázdás váz nélküli fóliás termesztéssel először barázdát húznak, majd ebbe vetnek vagy ültetnek és ezután takarják a növényeket. Ez a módszer használatos pdl. A csemegekukoricánál, amikor a barázdát később feltöltik.

A síkfóliás takarás

Ebben az esetben a takaróanyag közvetlenül a növényekre terítik. A síkfóliás takaráshoz leginkább polietilénfóliát és fátyolfóliát használnak.

A fátyolfóliák szálasszerkezetűek, ezért átengedik a levegőt, vizet és a fényt. Hosszanti irányban nagy a szakítószikárdságuk az időjárás viszontagságainak jól ellenállnak (pdl. szél). Ha széle jól rögzitett a legerősebb szél is csak jellegzetes hullámmozást idéz elő a fátyolfólián.

A fátyolfólia hosszabb ideig tartható a növényen mint a síkfólia.

Mivel a műanyag fólia vízhatlan és a levegő sem tudja átjárni, felhasználás előtt perforálni kell. Ezeken a lyukakon keresztül jut be a nedvesség és bonyolódik a levegő cseréje, amelyek elengedhetetlen a sikeres termesztés szempontjából.

Az átmeneti növénytakarással a növények közvetlen közelében biztosítjuk számukra kedvezőbb hőmérsékleti és páraviszonyokat. A takarás következtében nappal felmelegszik a talaj, a növény és a levegő, és így elraktározott hő éjszakai kisugárzását a takaróanyag részben megakadályozza.

Ezáltal megvédi a növényeket akár a kisebb talajmenti fagyoktól is. A levegő hőmérsékletének csökkenésével a fólia, illetve a fátyolfólia talaj felőli oldala párás lesz. A fátyolfólia a hőátbocsátás szempontjából üvegszerűen viselkedik. Ezért is nagyon fontos, hogy a takarás alatt a talaj mindig nedves legyen.

Fagyos éjszakán előfordulhat, hogy a takaróanyag külső és belső oldalán a pára jéggé fagy.

A fólián a lyukaknál akkor is van minimális szellőzés, de ez csekély mértékű. Megfigyelések szerint a síkfóliás takarás minusz 4-5⁰C esetén még kellő védelmet nyújt a zöldségnövények számára a fagy ellen. Azok a levelek, amelyek a jeges takaróhoz hozzáérnek természetesen megfagynak, de jól beállt növényi állomány esetén a többi rész nem károsodik és így hamar kiheveri a növény ezeket a sérüléseket.

Átlagban, hajnalban 2-3⁰C, napközben  borús időben 4-6⁰C-l, napos időben 8-12⁰C-l is magasabb lehet az ágyásokban a léghőmérséklet a szabadföldhöz képest.

Ebből következik, hogy takarás hatására 2-3 hét koraiság érhető el a zöldségnövényeknél.

Nagydobronyba így termesztik a korai burgonya csaknem 100%-t.