Fóliás paradicsom

Az „apró” katasztrófa.

A fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák óriási összegeket kénytelenek befektetni a termelésbe, azzal a reménnyel, hogy az majd egy szép terméssel busásan megtérül. De elegendő egy-két apróság,s a remélt termés elmarad. Az egyik ilyen „apróság”(a szó szoros értelmében)a fóliás paradicsom elaprósodása. Ilyenkor a termés egy része diónyi méretre nől csak meg, az alakja bordás lesz, a belsejében pedig alig van mag.

Oda a termés fele? 

Az egyik gazdánál a látogatásom előtt szedték le s válogatták át a fóliás paradicsomot. Körülbelül 10 ládányi szép, mutatós, nagyméretű termésre 1 ládányi aprón beért, selejt paradicsom jutott. Meglepődve hallgatta a sajnálkozásomat, hogy bizony az-az 1 ládányi apró paradicsom gyakorlatilag elvitte a termés felét. De aztán egy kis fejszámolás után ő is belátta ,hogy mivel kb.10 kis paradicsom tesz ki súlyra egy szép, méretes paradicsomot, abban az 1 ládában annyi darab apró paradicsom volt,mint ahány darab nagy a többi 10 ládában. Tehát gyakorlatilag a potenciális (lehetséges)termés fele elveszett !S ez csak egy átlagos eset volt.

Volt olyan időszak, amikor egyes gazdáknál ez az arány 4 láda nagy paradicsom –1 ládányi apró termés volt. Ilyenkor a gazda elvesztette a lehetséges termés 70-75%-át,s a várható árbevétel egynegyedét kapta csak kézhez. S ez bizony már felér a címben jelzett katasztrófával.

Mi okozta?

A legtöbb gazda a sok apró termés láttán tápanyaghiányra gyanakszik, s több műtrágya kijuttatásával próbálja orvosolni a helyzetet. Pedig itt nem erről van szó. A jelenség oka a paradicsom”meddősége”, amikor a beporzatlan virágból fejlődött magnélküli termésekből csak kb. diónyi méretű, bordás, apró paradicsomok érnek be.

Ennek a meddőségnek több oka is lehet. Az idén valószínűleg a legnagyobb mértékben a rendkivül szeszélyes időjárás okolható ezért a jelenségért. A paradicsom beporzására kedvezőtlenül hat mind a magas, mind az alacsony hőmérséklet, de a túl magas és túl alacsony páratartalom is. Az idei szezonban aztán volt részünk rekordközeli melegben de hidegben is. A rendkívül forró, száraz időszakot hosszan tartó hűvös, esős (párás) időszak váltotta.

Részben szintén az időjárás számlájára irható a paradicsom meddőségét is okozható szürkepenészes (botritiszes) fertőzés. Erre utaló leírást a szakirodalomban nem találtam, de tapasztalatom szerint szoros összefüggés volt a botritiszes fertőzöttség és a paradicsom elaprósodása között.

A jelenség kiváltó oka lehet még a beporzásához szükséges mechanikai rezgések hiánya. A paradicsomvirág ugyan önbeporzó, de akkor hogy a virágpor a kis tömlőcskékből a bibére kerüljön, mechanikai behatásra, rezgetésre van szükség. Normális körülmények között ezt a feladatot főleg a méhek látják el. Az idei szeszélyes időjárás valószínűleg korlátozta a méhek repülését is.

Virágkötődési zavarokat okozhat még néhány mikroelem (főleg a bór) hiánya ,de túl sok nitrogén használata is.

Mit tehetünk?

Az időjáráson egyelőre nem tudunk változtatni, de a fóliasátor mikroklímáján igen! Erről már több cikkben is irtunk, de a legfontosabb tudnivalókat megismételjük.

- A jó mikroklíma alapja egy megfelelő nagyságú légtér, amit inkább a fóliasátor belmagassága határoz meg.

-A szellőztetők összterületének el kell érnie a fóliasátor alapterületének minimum 10%-át.

- A szellőztetők nem díszek a fóliasátran, azokat nyitva is kell tartani! Nyári időszakban még éjszakára sem kell bezárni őket.

- A mésztejes vagy raselhálós árnyékolással csökkenthető a fóliasátorban a túlzott felmelegedés.

- A párásító öntözés valamint a szellőztetés kombinálásával nyári időszakban szabályozható a páratartalom.

- Tavaszi-őszi időszakban a mikroklíma szabályozásának leghatékonyabb eszköze a (vegetációs) fűtés.

Amennyiben odafigyeltünk a mikroklímára, nagyrészt kiküszöböltük a levegő hőmérsékletéből és páratartalmából adódó problémákat. A szürkepenész ellen a klímaszabályozáson kívül a vegyszeres növényvédelem is szóba jöhet(Sumilex,SOWP,Rovral,Ronilan).

A méhkímélő rovarirtó szerek alkalmazásával, megfelelő szellőztető méretekkel biztosítható a beporzó rovarok (méhek) jelenléte. Szükség esetén segíthetjük a terméskötődést vegyszerrel (Nevirol), de szóba jöhet a tartó huzalok rezgetése,a virágfürtök ütögetése kis vékony pálcikákkal is.

A helyes nitrogén-káliumarány a termőre fordulásig N:K - 1:1,míg az éréstől 1:2kell hogy legyen.