A fóliás paradicsom

Egyensúlyozás a paradicsomtermesztésben.

Az előző cikkünkben megtárgyaltuk, hogy mi is az a vegetatív-generatív egyensúly, milyen tényezőkkel tudjuk befolyásolni azt. Most megpróbáljuk ezt az elméleti tudást alkalmazni a paradicsomtermesztés esetére.

A fajtatípus kiválasztásánál figyelembe kell venni a fóliasátrunk adottságait. Ha alacsony rosszul szellőző fóliasátrunk van nem igazán érdemes dús növekedésű, nagy lombot nevelő fajtával kísérleteznünk. Ilyen esetben inkább generatív típusú, viszonylag kis lombozatú fajtákat válasszunk.

A fény-hőmérséklet aránya. Talán az első tényező, amivel korrigálhatjuk a növények fejlődését már a palántanevelés kezdetén. Hogy megakadályozzuk a palánták felnyurgulását (vegetatív jelleg) a téli időszakban vagy mesterséges pótmegvilágítással növeljük a megvilágítás erősségét és hosszát, vagy (ami gyakoribb) a hőmérséklet visszafogásával akadályozzuk meg azt. A palánták szétrakása (ültetése) is ezt a célt szolgálja, hisz így nagyobb tenyészterület, egyben több fény jut egy növényre.

Öntözés. A kiültetést követő időszakban ajánlott vízmegvonás generatív irányba, azaz a virágképződés és kötődés irányába hat, s a korai termés arányát tudjuk így valamelyest növelni. A vízmegvonásos módszert később a már kifejlett bogyók gyorsabb érésre „bírásánál” használjuk. Egy 3-4 napos vízmegvonás által kiváltott magas talaj EC és stressz akár egy héttel is előbbre hozhatja a paradicsom érését. A feldeterminált fajtáknál, különösen a slangos- barázdás öntözésnél jól bevált módszer a gyors éréslefutás elősegítésére a ritka, heti 2 alkalommal történő öntözés nagyobb vízadagokkal, közvetlenül az érett bogyók leszedése után. Ez a módszer valamelyest az össztermés rovására megy, de a korai termés magasabb ára bőven kompenzálja azt.

Tápoldatozással is tulajdonképpen folyamatosan az egyensúly fenntartását célozzuk meg. Kiindulási alap a bogyónövekedési időszakban az N: K=1:1 arány, amit az érés alatt N:K=1:2-re módosul a kálium javára. Eközben folyamatosan figyelemmel kísérjük a növény fejlődését, s ha azt látjuk, hogy a hajtáscsúcs elvékonyodik (generatív irány) akkor vissza kell térni néhány napra az  N:K=1:1 arányú tápoldathoz.

A túl magas nitrogéntartalmú tápoldat buja lombozatnövekedéshez, súlyosabb esetben virág és terméselrúgáshoz vezethet. Azonban termések kineveléséhez folyamatosan szükség van nitrogénre is!

A folytonnövő fajtáknál a szakaszos, ritka öntözés (vagy vízmegvonás) a termés elaprósodásához, végeredményben terméscsökkenéshez vezethet. Ezért ezeknél a fajtáknál inkább egy magasabb EC-jű, töményebb tápoldat kijuttatásával lehet generatív irányba terelni a növényt.

A hormonhatású készítmények közül a fóliás paradicsomtermesztésben a terméskötődést elősegítő szerek (pl. Nevirol), valamint az érést gyorsító szerek (pl. Ethrel) terjedtek el a leginkább. Használatuk sok esetben a minőség jelentős romlásához vezet. Ez lehet a termések deformálódása, nem megfelelő íz, színeződési problémák is. Ezért ezeket a szereket csak indokolt esetben, a szabályok pontos betartásával szabad felhasználni.

Kulcsszó: precíz hőmérsékletszabályzás.

A korszerű növénytermesztésben a növekedés irányítása és a növények maximális aktiválása a hőmérséklet szabályozásával történik

.Napkelte után a hőmérséklet nem emelkedhet hírtelen, mert ez a csúcsi rész elvékonyodásához vezet. A virágzó fürt közel lesz a hajtáscsúcshoz,a fürtkocsány elvékonyodik, a növény megnyúlik. A lassú melegedés eredményezhet csak vastag csúcsot, jól fejlett fürtöket, rövid ízközöket.

A délutáni hőmérséklet 20 C fölé emelkedése gyorsabb virágzáshoz, sötétebb levélhez, zártabb hajtáscsúcshoz vezet. Alacsonyabb hőmérsékleten a levelek hosszabbak, világosabbak lesznek, és jobban kisimulnak.

Napnyugtakor a gyors hőmérséklet-csökkenés befolyásolja a bogyónövekedést. Ilyenkor az 50 g-nál nagyobb termések gyorsabban nőnek a felső fürtök és a hajtáscsúcs kárára. Magasabb koraesti hőmérsékleten a bogyók gyorsabban színeződnek, alacsonyabbnál pedig nő a levél hossza és a bogyó nagysága. Tehát az az elgondolás, hogy a szellőztetők idő előtti bezárásával az éjszaka első felében magasabb hőmérsékletet tartunk-tárolva a nappali hőenergiát- az asszimiláták pazarlásához és a levéltömeg növekedéséhez vezet.

A mellékelt ábra mutatja, hogy milyen irányba változik a növény növekedése a hőmérséklet szabályozásával. Lapos hőmérsékletgörbe (kicsi különbség a nappali és éjszakai hőmérséklet között) vegetatív fejlődéshez vezet. Ez elérhető akkor is ha az éjszakai hőmérséklet magasabb a nappalinál. Ilyenkor a termésnövekedés lelassul, a levélzet erősen nő.

A hőmérséklet szabályozásánál fontos a változások sebessége. A hűtés történhet gyorsan,akár 5-8 C-os csökkenés is lehet óránként .A felmelegítéssel viszont nagyon kell ügyelni, mert a bogyók maximális melegedési sebessége csak 2C óránként.Ezt figyelembe kell venni a reggeli időszakban , különben a még hideg növényi részeken lecsapódik a pára. Ez szürkepenész és fitoftóra-fertőzéshez vezethet.