A paradicsompalánták ültetése

A hajtatási paradicsom ültetése

A közhiedelem szerint a paradicsompalánta ültetéséhez nem kell nagy tudomány, hisz ha ledobunk a nedves földre egy derékba tört palántát, még az is megfogan. Sajnos, a gyakorlatban nagyon is el lehet rontani ezt a műveletet is. Mivel március második fele a vészfűtéses fóliasátrakban hagyományosan a paradicsompalánták kiültetésének az ideje, nem árt, ha még egyszer végiggondoljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Mikor ültessük.

A kiültetés időpontját általában 3 tényező határozza meg:

  • Mikor szabadul fel a terület az elővetemény alól ( ha van )
  • Mikor éri el a talaj a kiültetéshez szükséges min. 10-13oC hőmérsékletet.
  • Mikor éri el a palánta a kiültetéshez szükséges fejlettséget

A hidegtűrő előnövények ( retek, zöldhagyma stb.) általában március legvégéig április közepéig lefoglalják a fóliaházat. Erre az időpontra a talaj már felmelegszik a szükséges hőmérsékletre a fűtetlen ( vészfűtéses ) fóliasátrakban is.

Az ennél korábbi kiültetéshez mindenképpen figyelemmel kell követni a talaj hőmérsékletét. Akkor lehet ültetni, amikor ez az érték 10 cm mélyen a reggeli órákra sem csökken 10-13oC alá. Az ennél hidegebb talajból a növény nem képes tápanyagot felvenni, újabb gyökereket növeszteni. Ilyenkor lilul-sárgul a kiültetett palánta. Végeredményben nem hogy előre hoznánk a termést, de a stressz miatt valószínüleg később és kevesebb termésünk lesz.

A harmadik meghatározó tényező a palánták fejlettsége. A kiültetésre alkalmas palánta szára kb. ceruza vastagságú, 6-8 lombleveles, bimbós fejlettségű. A determinált („törpe” ) fajtákat zöldbimbós állapotban, míg a vegetatív, folytonnövő fajtákat valamivel később, akár az első virágok megjelenésének időpontjában ajánlatos ültetni. Mivel az időjárás tavasszal eléggé szeszélyes, e három tényező összehangolása, időzítése valamilyen szintű fűtés nélkül igen bizonytalan, sem beszélve az esetleges fagyveszélyről.

Talajelőkészítés

A többszezonos fóliaborítás terjedésével egyre több fóliaház marad télére is befedve. Az ilyen melegházak talaja tavaszra rendszerint kiszárad, ratációs kapával megmunkálva porrá válik. Ebbe a talajba nem szabad palántát ültetni, hisz a beöntözéstől ez a por „összeáll”, kőkemény, levegőtlen „vályoggá” válik, amelyben csak sínylődik a palánta. Tehát, ha száraz a fóliaház talaja, előbb alaposan öntözzük meg (szaknyelven: feltöltjük nedvességgel), majd megszikkadás után frezázzuk. Így már egy jó minőségű, aprómorzsás, levegős talajszerkezetet kapunk, ami optimális a paradicsompalánta számára. A talajanalízis alapján indokolt műtrágyamennyiséget is az utolsó talajmunka előtt juttassuk ki, szórjuk szét egyenletesen a fóliaház talajára, hogy egyenletesen keveredjen el a talajjal. A közvetlenül az ültetőgödörbe szórt műtrágyák igen gyakran gyökérperzselést okoznak!

Ültetés

Azt, hogy milyen sűrűn (db/m2) ültessük a paradicsom palántáit a fajta jellege határozza meg. A cégek a katalógusaikban gyakran feltüntetik az adott fajtára ajánlott ültetési sűrűséget. Ennek hiányában az általános szabályokból indulhatunk ki. A determinált (törpe) fajtákból akár 6-8 darabot is ültethetünk négyzetméterenként. A feldeterminált fajták esetében 3-4 db/m2 míg a folytonnövő fajták esetében 2,5-3 db/m2 ez az érték, a növény habitusától függően.

A fóliás paradicsom jól tűri az ikersoros elrendezést, ami egy egyenletesebb, tágasabb térállás kialakítását tesz lehetővé. A „Nagykönyv” szerint a helyesen nevelt, zömök palántákat úgy kell kiültetni, hogy a tápkockák teteje színeljen a talajfelszínnel. Sőt, a komolyabb gazdaságokban 1,5-2cm-rel ki is áll belőle, hogy a palánták gyökérnyaki része ne érintkezzen a fóliaház talajával, így az nem fertőződik be onnan. Sajnos, nálunk a palántanevelők kis mérete a palánták besűrítéséhez, végső soron felnyurguláshoz vezet a legtöbbször. Az ilyen felnyurgult palántákat, ha erre mindenképp szükség van, inkább megöltve, félsrégen ültessük, hogy a gyökérzet ne kerüljön túl mélyre. A hideg, levegőtlen körülmények közzé került eredeti gyökérzet nagy valószínűséggel elpusztul, sokszor be is fertőződik különböző gombás betegségekkel.

A fertőzésveszély csökkentése indokolt a kiültetés utáni vegyszeres beöntözés a palántanevelésből már jól ismert vegyszerkombinációval. 10 liter vízbe fel kell oldani 10gr fundarolt +15ml previcurt +20gr dithanét. Ebből az oldatból kb. 1,5-2 dl (0,15-0,2L) kell tövenként kijuttatni.

A gyökerek gyorsabb, erőteljesebb fejlődéséhez a növényeknek a kezdeti időszakban sok foszforra van szükség. Ezért ajánlatos a kiültetés után két hétig, heti 2 alkalommal vízben feloldott magas foszfortartalmú műtrágyát (például Ferticare S) kijuttatni. 1000 liter vízben 1kg műtrágyát kell feloldani. Csepegtetőcsöves öntözés esetén 1-2 liter tápoldatot kell folyóméterenként kijuttatni, míg kannás öntözés esetén tövenként kb. 0,5 litert.

Gál István

Szaktanácsadó,

Terra Dei.

Hirdetés
A weboldal a Szülőföld alapítvány támagotásával készült
Információs partnerünk
Hirdetés