A paradicsom terméshibái
Fóliás paradicsom
Érik a paradicsom
Június első felében már a fűtetlen fóliasátrakban is elkezdett érni a paradicsom. A felvásárlók azonban csak a hibátlan, szép termésért hajlandók szép árat fizetni. A szépséghibás bogyókért legfeljebb félárat kínálnak, ami jelentős bevételkiesést jelenthet a gazdáknak. Ebben a fejezetben megpróbáljuk ezeket a minőségrontó tüneteknek a megelőzésére felhívni a figyelmet.
A paradicsom zöldtalpassága
Mind hajtatott, mind pedig szabadföldi paradicsomon jelentkezik. A tünetre jellemző, hogy a bogyó kocsány körüli része zöld marad, nem pirosodik be, húsa pedig kemény lesz. A zöldtalpasságra hajlamosság fajtatulajdonság, amit a környezeti tényezőkkel tudunk szabályozni. Ha túl sok a nitrogén, s emellett kevés a kálium és a foszfor, akkor a zöldtalpasság nagyobb mérvű. A magas nappali hőmérséklet is növeli a zöldtalpasság mértékét. A zöldtalpasság megelőzésére az érés alatt káliumdomináns tápoldatot (N: K= 1: 2) kell biztosítanunk, valamint a szellőztetéssel, árnyékolással megelőzhetjük a túl magas hőmérsékletet.
A paradicsom sárgatalpassága.
A tünetekre jellemző, hogy a bogyó kocsány körüli része sárga, kemény rágós marad. Oka a nagy és hosszan tartó hőmérsékletváltozás. Megelőzni szintén szellőztetéssel, árnyékolással, éjszakai fűtéssel tudjuk.
A paradicsom üregessége.
A bogyó belső szövete laza, üreges. Oka a hosszantartó alacsony hőmérséklet a bogyófejlődés időszakában. Megelőzni csak fűtéssel tudjuk, valamint az erre a tünetre nem hajlamos fajták termesztésével.
A paradicsom vizenyőssége.
Csak hajtatott paradicsomon fordul elő. A bogyón a tünetek a 70%-os érettség állapotában, szedéskor alig vehetők észre. Később azonban, amikor a bogyók a szállítás ideje alatt utóérnek, akkor azok részben vagy teljesen megpuhulnak. Ha a bogyó héját lehúzzuk, akkor szembetűnő, hogy a bogyóhús edénynyaláb-hálózata barna színű, és a bogyóhúsban repedések vannak. A betegség egyik fő oka a kálium hiánya. A növény által felvett kálium 80%-át a bogyó tartalmazza. A kálium kedvezően hat a bogyó eltarthatóságára. Megelőzni csak helyes tápanyagellátással tudjuk. Az érésig 1: 1 – N: K arányt kell emelnünk 1: 2-re, a kálium javára.
A paradicsombogyó felrepedése.
Ha az érés időszakában szabad földön a hosszantartó szárasságot esős időszak váltja fel, a fóliasátorban pedig rendszertelenül öntözünk, akkor a bogyók felrepednek. A tünetekre jellemző, hogy az érésben lévő bogyó kocsányfelőli részén kör alakú, vagy sugarasan szétfutó repedések jelentkeznek. A bogyórepedésre való hajlam fajtatulajdonság, amit az öntözés- vízellátás- befolyásol. A rendszeres (csepegtetőcsöves) öntözéssel, valamint a ritkább, slangos öntözésnél a félérett bogyók leszedésével az öntözés előtt a bogyók repedése megelőzhető.
A paradicsombogyó csúcsfekélyesedése.
Mind a hajtatott, mind a szabadföldi paradicsomon jelentkezik. A tünetekre jellemző, hogy a bogyón a bibeponttól kiinduló kör vagy ovális alakban terjedő, enyhén bemélyedő, sötétbarna folt mutatkozik. A betegség oka a kálciumhiány. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy a nagy mennyiségű alaptrágyák (nitrogén. Foszfor, kálium) a talajban egyébként meglévő kalcium felvételét megakadályozzák. Ezt eredményezi továbbá a növény vízháztartásában fellépő zavar is. Akkor tapasztalható nagyobb mérvű csúcsrothadás, ha huzamosan vízzel ellátott és optimális hőmérsékleten fejlődött növények a virágzás időszakában a léghőmérséklet ugrásszerűen megemelkedik.
A csúcsfekélyesedés megelőzésének leghatékonyabb eszköze a rendszeres öntözés. Ezen kívül kerülni kell a hirtelen, nagy adagú ammónia és kálium tartalmú trágyák kijuttatását. A minimális alaptrágyázáson felül inkább a rendszeres, napi tápoldatozással biztosítsuk a paradicsom tápanyagigényét.
A fent említett tüneteken kívül még számos más minőségrontó tünetek is megjelenhetnek a paradicsom termésén. Ilyenek például az alternária, a botritisz, a fitoftóra, valamint a baktériumos és vírusos fertőzések tünetei. Ezekkel azonban a későbbi növényvédelmi cikkeinkben fogunk foglalkozni.
Gál István
szaktanácsadó,
Terra Dei.