Szálas paradicsompalánta nevelése

A szabadföldi paradicsom szaporítására sor kerülhet palántaneveléssel és helyrevetéssel. Vidékünkön a palántaneveléssel történő szaporítás a meghatározó jelentőségű. Helyrevetés esetén a vetőmag ára, a bizonytalan kelés és a késői betakarítás lehet korlátozó tényező. A palántanevelés oldalfüggönyös fóliasátrakban oldható meg legbiztonságosabban, ám a gazdák többsége a sátrat jövedelmezőbben kihasználva – inkább a fóliaágyásos megoldást választják.

A paradicsom palánta nevelése nagy szakértelmet kíván, mert a nyúrgúlásra hajlamos. A célunk pedig zömök, edzet, szívós szárú palánta nevelése.

A palántanevelés időtartalma a fagyos szentek utáni (május 15) kiültetésre 4-6 hét. A hektáronkénti növényszám fajtától függően 35-50 ezer darab. Szántóföldi tömegtermesztésre 1m²-n 700-900 drb. palánta nevelhető fel elfogadható minőségben, így 1 ha paradicsom termőterület beültetéséhez 50-70 m² palántanevelő felület szükséges. A vetőmagigény palántaneveléssel történő szaporítás esetén 0,25 kg/ha.

Vetés előtt az ágyás felületét asztal simaságúra dolgozzuk el. A vetés mélysége 1-1,5cm legyen, figyeljünk az egyenletes vetésmélységre mint az egyöntetű kelés biztosítékára. A vetés után simahengert alkalmazzunk, vagy lapáttal lapogassuk le az ágyást. Previkúros (0,25%) beöntözést végezzünk a palántadőlés kórokozói ellen – 10l/4m². Devrinol gyomírtószert (0,3g/m²) permetezzünk a talajra a gyomosodás megakadélyozására. A Devrinol a csírázásnak induló gyommagvakat pusztitja. A paradicsommag 8-10 nap múlva kel ki, a gyommagvak pedig előbb. Ezeket totális gyomírtószerekkel (Reglon TurboS, Finale) leperzselhetjük a zöldségmagvak kelése előtt.

(Ezt követően a Dervinol veszi át a főszerepet a csírázásnak induló gyommagvak pusztításával). Így megtakarítható a sok munkaerőt kívánó gyomlálás.

A kikelt szikleveles növényeket 15-16⁰C-n kell tartani, a lomblevelek megjelenésétől már 16-18⁰C –t kell biztosítani. Az öntözőviz hőmérséklete közel azonos legyen a léghőmérsékletel. Legyen ívónyadó, hogy öntözni a napfényes délelőtti órákban szükséges, hogy az ágyasban a palánták felszáradjanak éjszakára.

A palánták fejtrágyázására 0,2-0,5%-os Volldünger, Fertteare S, vagy más jól oldódó komplex műtrágya oldatát használjuk 1dkg-nál nem többet m²-ként. Ha a növények jó növekedésűek (netán túl buján nőnek) színük élénkzöld, nem sárgás, a fejtrágyázás felesleges vagy káros is lehet.

A nevelés során 4-5 rezes permetezést kapjon az állomány (Cuproxat FW, CurzateR) amely tömörré, kemény szárúvá teszi a palántát és a gombás, baktériumos betegségek ellen is védelmet nyújt.

A tervezett kiültetés előtt egy héttel meg kell kezdeni a palánták edzését, fokozatos hozzásszoktatásukat a szántóföldi körülményekhez. Ez intenzív szellőztetést, hidegentartást és egyre ritkább öntözést jelent.

Ezt követően csak a kiültetést előtti napon van szükség az ágyak bőséges beöntözésére, hogy minél több földel legyenek felszedhetőek a növények.

A kiültetés előtt az öntöző víz felszáradása után – egy megelőző + gomba + rovarölőszeres permetezést is kapjanak a palánták.

Amennyiben a kiültetés idején forró, száraz, szeles az időjárás, a gyorsabb és biztosabb szántóföldi megeredést elősegítése érdekében párologtatást csökkentő vegyszerrel (Folicote -5%) is lekezelik a palántákat

A kiszedett palánták számára megfelelő ládákról kell gondoskodni. Csak zárt falú vagy fóliával bélelt, a párolgást, kiszáradást megakadályozó ládák felelnek meg.

A palántákat egyenként jó kiszedni. Egyrészt így az ültetésnél már nem kell időt vesztegetni a növények szétválasztásával, ami ott a teljesítmány vagy az állománysűrűség rovására hajtható csak végre, másrészt a csomókban kiszedett palánta túl sok földet tart meg az összefonódott gyökereken. Ha több föld van a gyökéren a kelleténél, a ládákban a palánták túl lazán álnak és könnyen kiszáradnak, ültetéskor pedig a feleslegesen nagy földhalom akadályozza a gyors munkát.

A megtöltött ládákat ültetésig nedves zsákkal takarjuk.