A paradicsom fajtaválasztása hajtatásban és kordonon

Mint a paprika esetében is tárgyaltuk végső soron a piac, a vásárló dönti el milyen fajtájú (alakú, színű, ízű) paradicsomot termeljen a munkájából megélni akaró kertész. A vásárló elsősorban a szemével választ, tehát a paradicsom legyen 150-200 gr-os, fényes felszínű, mélypiros lehetőleg, rajta a frisseséget jelző csészelevél, tapintása kellően kemény, lehet akár fűrtös is. Ízre – édeskés – savas, (a fajtára jellemző módon) húsos, vagy leveses a bogyó rekeszei is pirosak, nem rágósak. Ezeket az igényeket a legtöbb házi kerti fajta kielégíti. Akkor miért kell a profi termesztőnek komoly pénzekért vetőmagot vásárolnia? Azért, mert a kialakult paradicsom termesztő körzetek viszonylag messze alakultak ki a végső felhasználótól, a vásárló háziasszonytól, azért mert a banekereskedelem (termelő-felvásárló-viszonteladó-felhasználó) esetenként jelentős távolságra szállítja az árút és azt szeretné, hogy a paradicsom bogyók minőségromlás nélkül kerüljön a pultra. Ezért a nemesítők az éréslassító gének beépítésével hozták létre a hosszan pulton tartható (LSL) paradicsomhibrideket, amelyben az élénk piros szín kialakulása után 2-3 héttel fejjeződik be a biológiai érés, a paradicsomra jellemző íz, cukor – és zamatanyagokkal. Vagyis gyakorlatilag az érettnek tünő bogyó több napot eltölthet szállítás közben a boltok pultján, míg igazán érezhetővé válik. Az ilyen lánckereskedelemnek megfelelő fajta jellemzőenhibrid és így elég sokba kerül.

Milyen a jó fajta a termesztő szempontjából:

- alatalanilag passzoljon a fóliaház belméretéhez;

- a bogyóméret legyen a piaci elvárásoknak megfelelő;

- kösszön, színesedjen extrém forróságban is;

- a rezisztenciasora legyen minnél hosszabb;

- a vetőmag ára legyen értékarányos a fajta teljesítőképességével.

Vegyük sorra a fenti szempontokat:

1. Alaktanilag a paradicsomnövény lehet determinált vagy folytonos (indeterminált) növekedésű. A folytonos növekedésű fajták fő szára kedvező körülmények között növekszik és akár több méter hosszú is lehet. Az első 6-8 levél után megjelenik az első virágfürt majd 3 levél és ujabb fürt. Mivel a tenyészőcsúcs sohasem áll le, így alkalmasak hosszúkultúrás termesztésre. Szabadföldi, kordonos termesztésre is ilyen fajtákat használunk. Mivel a virágfürtök viszonylag ritkán helyezkednek, ezért az érésük is elhúzódó, de a bogyóik hosszú időn keresztül folyamatosan érnek. Ezen fajták tenyészterület-idénye is nagyobb (tehát lehet spórolni a palántával). Ahhoz, hogy az indeterminált fajtákban meglevő termesztési potenciált kihasználhassuk, elég magas, 4 métert meghaladó gerincmagasságú növényház kívánatos.

A determinált fajták főszára általában 2-5 fürt megjelenése után a tenyészőcsúcs virágfürtben végződik. A virágfürtök között 1-2 levél jelenik meg.

A féldeterminált fajták átmenetet képeznek a két szélsőséges típus között. A főhajtás általában a 7-8 fürt után lezárul. A fürtök között alul 3, a felsőbb szinteken pedig 2 levél alakul ki. A determinált – féldeterminált alakkör éréslefutása koncentrált így alkalmas korán, jó árfekvésű, nagy tömegű paradicsom termesztésére. Jól használható a kisebb légterű berendezések hasznosítására, úgy tavaszi mint őszi hajtatásra. Kedvező körülmények között egy a tavaszi hajtatásból származó növényen egy-egy oldalhajtás átveheti a főszár szerepét és őszre az állomány mégegyszer berakódik paradicsommal, alig kisebb tömegű termést hozva, mint tavasszal.

- Minden háziasszony tudja milyen a friss fogyasztásra szánt paradicsom kívánatos mérete és országonként, régiónként másként tudja. A magyaroszági háziasszony szabvány a kb. 120-130 g-os. A nyugat – ukrán hozjajka az ilyen méretű bogyóra azt mondja ? és amiatt olcsóbban vásárolná. A kárpátalján kívánatos méret a 150-160 g-os és érdemes olyan fajtát választani, amelyik ilyen bogyóméretet tud.

Van egy piaci szegmens, amelyik a „Biff” paradicsomot (200 g felett) kedveli vagy a 20 – 25 g-os koktélparadicsomot keresi. Napjainkban van bizonyos felfutása a narancs -, citrom - , barna -, rózsaszínű paradicsomnak vagy alakra az ovális -, körte -, ökörszív – formájának is.

A török paradicsomnál a hazai piacon megjelent a kívánalom is, hogy a szemenként szedett paradicsomon legyen rajta a csészelevél. Vállaszzthatunk olyan fajtát, amelynek a bogyó szára úgy ízesül, hogy a csészelevél (mintegy a frisességet jelezve) a bogyón marad. A gond az, hogy a paradicsomon maradt szár beládázásnál, kiszálításnál felsértheti a többi bogyót és rothadást idézhet elő. Tehát ha a kereskedő nem honorálja kellőképen a többlet munkánkat, akkor ne eröltessük a csészelevéllel való szedést.

A fürtösen szedett paradicsom inkább a szupermarketek előírása, így nálunk még nem terjedt el a termesztése.

Érdemes figyelni arra is különösen szabadföldön, kordonon termesztőknek, hogy a nagy bogyójú fajták inkább hajlamosabbak repedésre, mint a kisebb 120-130 g bogyójúak.

- Remélhetőleg minden paradicsomtermesztő tudja, hogy a fóliasátorban szabályozni kell a léghőmérsékletet. Hideghajtatásban ez leginkább a nyári forróság elleni védelmet, tavasszal pedig a páratartalom = 70% szint és legalább 15⁰ C tartását jelenti. Legnehezebb a forróság elleni védekezés, hisz tudjuk hogy 30⁰C léghőmérséklet felett a virág nem termékenyül meg, a piros szín nem alakul ki, hanem sárga marad. Kézenfekvő módszer a hőmérséklet csökkentésére a szellőztetés, árnyékolás, párásítás, ventilátor alkalmazása. Választhatunk olyan fajtát is, amelyik extrém körülmények között is jól köt, színesedik.

- A paradicsomot sok kórokozó és őszi kártevő veszélyezteti tavaszi és őszi termesztés során léphet fel leginkább a paradicsom vész (a paradicsom fitoftorózisa). Szellőztetéssel, fűtéssel, okszerű növényvédelemmel, fajtaválasztással védekezhetünk ellene.

Ellenálló fajták termesztésével, a vírusátvitelért felelős kártevők pusztításával védekezhetünk (megelőző módon) a vírusbetegségek ellen.

Fűtött létesítményekben előbb-utóbb fonalféreg fertőzéssel is számolnunk kell. Talajfertőtlenítéssel igeiglenesen védekezhetünk, de az igazi megoldás a könténeres termesztés az oltott palánta használata vagy a fonalféreg fertőzésnek ellenálló fajták termesztése.

A talajból támadó u. n. gyengültségi kórokozók (fuzárium verticillium) ellen is védekezhetünk megfelelő fajtaválasztással.

A fentebb elmondottak jelzik, mennyire fontos a katalógusokban feltüntetett rezisztenciasor. A termesztés jövedelmezőségét meghatározó tényező az olyan fajta kiválasztása, amely megfelel mind a piaci igényeknek, mind a termőhelyi adottságoknak. Általános a hibridvetőmagok használata amiket a vetőmagcégek aranyáron kínálnak. A vetőmagok ára elérheti a termesztési érték 5 – 10% -át is, ám a termesztés biztonsága, a fajták termőképessége mindenképen indokolja a hibridvetőmag használatát. Továbbszaporítás céljából a hibrid paradicsom bogyójából magot fogni nem érdemes.