Fóliás uborkatermesztés (9)

A takácsatkák

Hogyan ismerjük fel?

A takácsatkák a száraz, meleg környezetet kedvelik, ennek megfelelően felszaporodásuk is az ilyen helyeken várható. A tavaszi időszakban ez a fűtőtestek környéke, míg a nyári időszakban a szellőztetők melletti rész. Először itt jelennek meg a szívogatásaik eredménye képen a sárgás színű, márványozott kis foltok, főleg a levélerek elágazásainál. Az állomány felszaporodásával aztán az egész levél kisárgulhat, a fonáki részén pedig már jól láthatóvá válik a „névadó” pókhálószerű szövedék. A szövedék alatt nyüzsgő apró félmilliméteres kis pókszabású állatkákat általában csak nagyítóval látjuk meg. Ezért is kapta annak idején a pataki gazdáktól a „láthatatlan bogár” átmeneti nevet.

Igen gyakori hiba a termelők körében, hogy összetévesztik az atkák kártételét a túlöntözésből kialakuló tünetekkel. Az uborkánál ugyanis a túlöntözéstől (s ez lehet lokális, tehát egy kis sávra terjedő is a csepegtetőcsöves öntözésnél) a fiatal leveleken apró, tűszúrásnyi méretű, szívogatásra emlékeztető sejtelhalások jelennek meg. Különösen látványos ez a tünet a felső leveleken. Igen szapora állatfaj. A fóliasátrakban 9-10 nemzedékük is kifejlődhet egy év alatt. A petéiket a levélfonáki részen, az erek mentén helyezik el. A lerakott tojások száma változó, de 100-on felüli is lehet egy-egy nőstény esetében. S ha figyelembe vesszük, hogy a tojásból kikelve kb. 10 nap múlva már a következő nemzedék is rakja lefelé a tojásokat, már érthető  robbanásszerű felszaporodásuk kedvező körülmények között.

Hogyan védekezzünk?

A takácsatkák elleni vegyszeres védekezés nem egyszerű dolog. Annak ellenére, hogy a növényvédelmi táblázatok kb. 15 féle vegyszer is fel van tüntetve ez atkák ellen, igazán hatásos alig maradt belőlük. Ennek oka az atkák rendkívüli szaporaságában keresendő. Ugyanis elegendő csupán néhány egyed életben maradása, amely ellenálló az adott készítményre s a szezon végére már ez a mutáció fogja benépesíteni az állományunkat. S ez a folyamat talán még gyorsabb, mint a közismert krumplibogár esetében. Különösen súlyos ez a probléma Ukrajnában, ahol gyakorlatilag alig van az uborkában engedélyezett atkaölő szer.

Magyarországon az ottani kollégák szerint, a nálunk még jól vizsgázó Vertimec 1,8 EC-nél is már megjelent a fent említett rezisztencia. Ott a nagyobb gazdaságok, az egyébként engedélyhez kötött Torque 50 WP-t használják. Bármilyen vegyszert használjunk is, igazán eredményes hatást csak akkor érhetünk el velük, ha nagy lémennyiséggel permetezzünk vele. Ez a szokásos gombaölő szereknél használt lémennyiség 2-5-szöröse, tehát 1000-2500 L/ha. Ezzel a permetlémennyiséggel áztatásszerű, a levél fonáki részére különösen odafigyelve kell permetezni.

A védekezés másik fontos szabálya, hogy csak a kb. 3-naponta megismételt, kétszer-háromszor végrehajtott kezelés adhat megfelelő védelmet. Ennek magyarázata az, hogy a vegyszerek egy-egy alkalommal csak a kártevők egyes fejlődési alakjait, de korántsem az egész népességet pusztítja el.