Fóliás uborkatermesztés-6

A peronoszpóra

Mind a fóliás, mind a szabadföldi uborkatermesztők elkeseredetten küzdenek a peronoszpórával. Néha több, néhol kevesebb sikerrel. A gazdák értetlenül állnak az előtt a tény előtt, hogy az eddig csodaszereknek hitt vegyszerek hatástalannak bizonyulnak, évtizedes gyakorlattal rendelkező termelők ültetvénye is egyik napról a másikra bepettyesedett. .

Hogyan támad?

Az uborka perenoszpóra elsődleges fertőzési forrása a növényi maradványokon áttelelő telepek. Azonban van más módja is a fertőzésnek. A spórák – a kiszáradást jól tűrve – légáramlatokkal, időjárási frontokkal nagy távolságokra képesek eljutni. Akár távolabbi országokba is! Ahhoz azonban, hogy a spórák fertőzni tudjanak, megfelelő hőmérséklet és időtartamú nedves levélfelület szükséges. Az optimális hőmérséklet a fertőzéshez 15-20⁰C, a levélfelület – nedvesség 4-7 óráig kell hogy tartson. Ezek a körülmények általában június folyamán valósulnak meg. (Ez lehet meleg harmatos éjszaka vagy esős nap is). Nehezíti a gazdák helyzetét, hogy a kórokozó az ép növényi szöveteken át hatol be, seb nem szükséges a fertőzéshez.

Hogyan ismerjük fel?

Sajnos, mivel évről-évre visszatérő „vendégről” van szó, a gazdák már nagyon jól ismerik a perenoszpóra tüneteit. Néha azonban a kezdeti tüneteket összetévesztik a baktériumos szögletes levélfoltosság tüneteivel. Mindkét fertőzésnél a levél színén szögletes sárguló foltok láthatók. A későbbiekben azonban a két tünet jól megkülönböztethető egymástól. A perenoszpóránál a foltok hátoldalán koromszerű lilásbarna bevonat képződik, míg a baktériumos fertőzésnél ugyanott nedves körülmények között csillogó nyálka látható, ami nappal sebszerűen beszárad. A későbbiekben a baktériumos fertőzés foltjai kitöredeznek a levéllemezből, míg a perenoszpóra foltjai nem.

Körkörös védelmet!

Mielőtt a konkrét vegyszerekre rátérnénk, tisztáznunk kell néhány alapszabályt. Ezek közül az egyik a tökéletes befedettség elérése. Különösen fontos ez a kontakt- valamint  a helyileg (lokálisan) felszívódó szerek esetében. Ezek a vegyszerek csak úgy tudják maximálisan kifejteni a hatásukat, ha a permetlével a levelek színét és fonákát is tökéletesen lefedtük. Ha nem teljes a lefedettség, akkor a védtelenül maradt részeken nyugodtan befertőződhet a növényünk Az uborkánál ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a permetszert nagy nyomású, tökéletesen porlasztó permetezőgéppel juttatjuk ki. Eközben lehetőleg a szórófejet alulról fölfelé irányítsuk, így tudjuk csak lepermetezni( pontosabban „fölpermetezni”) a levél fonáki oldalát is.

A gyakorlat azt mutatja, hogy egy minőségi, állítható szórófej felszerelése az olcsó „ERA” gépekkel is csodát tud művelni. A legtökéletesebb befedettséget természetesen a motoros háti permetezőgépek tudják elérni. Vásárlásuk azonban csak nagyobb területen gazdaságos, néhány száz méternyi uborkához nagy luxus lenne egy ilyen, kb. 2000 hrivnyába kerülő gépet vásárolni. A permetezésnél a cseppméreteket csökkenteni tudjuk a különböző tapadósszerek hozzáadásával. Ezek az adalékanyagok csökkentik a víz felületi feszültségét, ezáltal lényegesen lecsökken az átlagos cseppméret is a leveleken. A sok apró vízcseppel tökéletesebb lefedettséget tudunk biztosítani, mint néhány naggyal.

Helyes koncentrációt!

Sajnos, nagyon sok gazdának mai napig a permetszerek mértékegysége a decispohár, valamint az evőkanál. A jelenlegi vegyszerárak mellett ez nagy luxus. Nem is beszélve arról, hogyha a permetlébe nem teszünk elegendő vegyszert, akkor hatástalan lesz, ha többet teszünk, akkor pedig perzselhet. A két mennyiség között gyakran nagyon kicsi az eltérés. Az a 25-30 hrivnya, amibe egy kis műanyag vegyszer-mérleg kerül nagyon hamar megtérül. Ajánlom mindenkinek, ha még nincs sürgősen szerezze be!

Ha már van mivel mérni, elkezdhetünk a grammokról beszélni, azaz mennyi permetszert kell tenni 10 liter vízbe. Sajnos, a cégek nagy része vagy helytelenül tüntetik fel ezt a mennyiséget, vagy fel sem tüntetik. Ezért ezt magunknak kell kiszámolni. Például ha egy szerből az ajánlott hektárdózis 2,5kg, s ezt 400-600 liter vízzel kell kijuttatni, akkor könnyen kiszámítható, hogy átlagosan minden 5 liter vízhez 2,5 dkg permetszert kell tenni. Ez azt jelenti, hogy 10literhez 5dkg-ot. A vegyszerek csomagolásán többnyire a szükséges koncentrációnak éppen a fele van feltüntetve. De volt már olyan eset is, hogy csak egytizede! Tehát feltétlenül érdemes átszámolni.

Elegendő permetlevet!

A levélzet megfelelő lefedettségéhez, bármennyire is takarékos a gépünk, egy minimális lémennyiségre feltétlenül szükség van. Ennek meghatározására nem a fóliasátor alapterülete a meghatározó, hanem a lombfal területe. Tapasztalatom szerint egy 2 méter magas, 100méter hosszú uborkasor lombozatának a lepermetezésére kb. 10 liter permetlé szükséges.

Ez a lémennyiség nem csak az egyenletes lefedettséghez szükséges, de a felszívódó (szisztematikus) hatóanyagok dózisa is erre a lémennyiségre vannak kiszámolva. Tehát minél nagyobb a lombozat, annál több permetlé kijuttatására van szükség, mivel a szisztematikus szereknek a lombozat tömegével kell hogy arányban legyenek. Éppen úgy, mint a malacoknak is a testsúlyuknak megfelelően adjuk az antibiotikumot. De míg a malacok esetében ezt természetesnek vesszük, az uborka esetében erről elfelejtkezünk.

Csodaszerek pedig nincsenek!

Megpróbáltunk az Interneten utána nézni, hogy szerek hatásosak a peronoszpórával szemben. Eléggé meglepő információkhoz jutottunk például az egyik amerikai felmérésben több „csodaszernek” kikiáltott vegyszernél is nagyobb volt a fertőzöttség, mint a teljesen kezeletlen állományban. (No, erre varrjon valaki gombot!) Ebben a kísérletben a vidékünkön is ismert szerek közül a Tanosz + Dithane, Curzate + Bravo valamint a Previcur + Bravo szerkombinációk váltak be a legjobban. Itt azonban nagy szerepet játszott az is, hogy az időjárás nagyon hűvös volt, amikor a cymaxanil hatóanyag jól működik. A saját tapasztalatom szerint azoknál a gazdáknál okozott kevesebb gondot a peronoszpóra, akik rendszeresen és alaposan végezték a permetezést. A felhasznált szerek nevének meglepően kicsi volt a jelentősége.

Vegyszeres védekezés.

A perenoszpóra elleni védekezésben három fő periódust különböztetünk meg.

1. Az intenzív növekedés időszaka. Ilyenkor a növények nagyon gyorsan fejlődnek, tehát olyan szereket kell választanunk, amelyeknek a hatóanyaga „együtt nő” a növénnyel, s belülről megvédi a fiatal leveleket is. Ilyen például a Ridomil Gold MZ vagy az Amistar.

2. Termőre fordulás után – tünetmentes időszakban. Mivel ilyenkor az uborka növekedése lelassul, eredményesen használhatjuk a rövid várakozási idejű, kontakt szereket ( Cuproxat FV, Champion, Bravo 500, Dithane M45, Rézoxiklorid, stb) vagy a növény ellenállóképességét segítő Aliette 80 WP és Mikal C-64 WP-t.

3. Fertőzés esetén. Ilyenkor újból felszívódó hatóanyagú permetszereket kell használnunk, amelyek „utána mennek” a fertőzésnek a levél belsejébe. Ilyenkor a Curzate R, Acrobat Mz, Fórum R, stb. A fertőzés megfékezése után vissza lehet térni a második pontban feltüntetett szerekhez.

A konkrét szerek kiválasztásánál figyelembe kell venni a szerek várakozási idejét, valamint, hogy (az Aliette és a Mikál kivételével) egyfajta hatóanyaggal egy szezonban maximum 2-3 alkalommal permetezzünk.

Mégis van csodaszer?

Hollandiában, ahol nagyon szigorúan ellenőrzik a vegyszer-maradványokat, igyekeznek minimálisra csökkenteni a permetezések számát. Ott azon az elven vannak, hogy a megfelelő klímaszabályozással kell megelőzni a fertőzést. Ehhez azt használják ki, hogy a peronoszpóra befertőzéséhez legalább 4 órányi nedves lombfelület szükséges. Ha a vegetációs fűtéssel és szellőztetéssel folyamatosan szárazon tartják a lombozatot, akkor ez nem tud megtörténni. Ennek eléréséhez meglepően kicsi hőenergia szükséges, hisz csak 3-4 ^oC ráfűtés szükséges. Így gyakorlatilag a gombás megbetegedések nagy részét megelőzik, ami óriási vegyszerköltség-megtakarítást eredményez. A magasabb termésátlag, amit a magasabb éjszakai hőmérséklet eredményez, pedig többszörösen fedezi a fűtési költséget. E módszer alkalmazására már vidékünkön is vannak próbálkozások, nagyon ígéretes eredményekkel.