A hajtatott uborka palántanevelése
Fóliás uborkatermesztés!(1)
A palántanevelés
Fajtaválasztás
Amikor az egyik magyarországi szakember meghallotta, hogy Kárpátalján konzervuborkát termesztünk a fóliasátrunkban, nem akarta elhinni. Ugyanis Magyarországon még nyáron is jóval drágább a kígyóuborka, mint az „elnőtt” konzervuborka. De hát a piac nagy úr, azt kell termeszteni, amire igény van. Azonban még Kárpátalján belül is különbségek vannak egyes régiók között. Míg Feketepatak vonzáskörzetében a Harmónia a menő addig Dobronyban még mindig sokan a Profit válasszák. Fornos, Dercen környékén szép karriert futott be a Salinas. Ezek mind simahéjú, aprótüskés fajták, amit jól lehet zsákokban is szállítani. Az ukrajnai piac viszont egyre inkább igényli a szemölcsös fajtákat (Pl. Kriszpina, Afina, Motiva, Vohal stb.) Ezeknek a fajtáknak a terjedését elősegíti az is, hogy a felvásárlók egyre inkább áttérnek a kartondobozos szállításra, ami már a szemölcsös fajtáknak is megfelelő.
A fajtaválasztásnál gyakori hiba, hogy megpróbáljuk gondolkodás nélkül bevinni a fóliasátorba a szabadföldön jól teljesítő fajtákat. Vegetatív (nagy lombú) fajtákkal nem volna szabad kísérleteznünk, mert ennek eredményeképen egy szinte kezelhetetlen dzsungelt kapunk.
Ha ujjítani szeretnénk, akkor a katalógusokból generatív, rövid ízközű, kis lombú, korai fajtatípust válasszunk. Ilyen szempontból ígéretesnek tűnik a Nunhems Opalit fajtája.
A palántanevelés időzítése
A palántanevelés időzítéséhez tudnunk (terveznünk) kell a kiültetés időpontját. Ez leginkább a fóliaház fűtési rendszerétől, valamint az esetleges előveteménytől függ. Uborkát csak olyan fóliaházba szabad kiültetni, amelyben a talaj kellőképen felmelegedett (felmelegítettük) tehát meghaladja a 15-160C-t. Fütetlen fóliaházakban ez április 20 környéke, vészfűtéssel április 5-10, mérsékelt fűtéssel március 20-25, míg vegetációs fűtéssel akár február elején is ültethetnénk, ha a piac megfizetné a tetemes fűtési költséget. A mai viszonyok mellett a kistermelőknek egy március 1-5 közötti legkorábbi kiültetéssel érdemes indítani.
Ezektől a dátumoktól kell aztán visszafelé számolni a palántanevelés hosszát. Ez az időtartam leginkább a palántanevelő pohár átmérőjétől függ. A 6 cm átmérőjű, 2 dl-es poharakban maximum 3 lombleveles korig, tehát kb 3 hétig (kelés után) lenne szabad nevelni a palántákat. Ha ennél fejlettebb palántákat szeretnénk nevelni, akkor bizony nagyobb poharakat kell használnunk. Minden plusz lomblevél kb. plusz 2 cm pohárátmérőt követel. Tehát a hajtatásban optimális, kb 5 lombleveles palántákhoz kb 10 cm átmérőjű poharak szükségesek.
Gyakori hiba, hogy kisméretű poharakban próbálunk ilyen fejlettségű palántát nevelni. Ennek eredménye azonban csak egy vékonyszárú, elvénített, leállt fejlődésű palánta, amelyet a fiatalabb palánták egy-kettőre lehagynak a fejlődésben.
A palántaföld – keverékekről
A palántanevelésben elengedhetetlen palántadőlés elleni védekezésről egyik előző cikkünkben már részletesen írtunk. Azonban a régi, jól bevált vegyszerkombinációkkal is egyre nehezebb megelőzni a bajt. A kiutat a sterilitás fokozása jelentené. A nagy palántanevelő gazdaságokban csak a teljesen tőzeget használják. Azonban nem „nyers” formában (így alkalmatlan a palántanevelésre) hanem leszabályozott PH-val (kémhatással) és feltöltve tápanyagokkal (beállított EC-vel). Előbb – utóbb kénytelenek leszünk mi is váltani a jó-öreg magházföld-keverékről. Egyedüli problémát a beszerezhető tőzegkeverékek megbízhatósága jelenti.
A hőmérséklet szabályozása
A kelés időszakában nagyon fontos, hogy éjjel-nappal tartani tudjuk a 21-250C-os talaj(!) hőmérsékletet. Kelés után közvetlenül a megnyúlás okoz gondot. Mivel a pótmegvilágítás igen költséges dolog, helyette inkább a nappali hőmérséklet alacsonyan 17-190C-on tartásával védekezhetünk. A lomblevelek megjelenése után napos időben 220C fölött is lehet tartani a hőmérsékletet, de borús időben 200C-alá kell vinni. Az éjszakai hőmérsékletnek kb. a nappali hőmérséklettől 50C-al alacsonyabbnak kell lennie, de semmi esetre se csökkenjen 12-130C alá. Az ez alatti hőmérsékletek gyökérpusztuláshoz vezetnek.